Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327

eolyóiratszemle 1359 zete" (10. 1.). Ennek igazságát azonban a vita során Rudolf Wierer müncheni egyetemi tanár kétségbe vonta. Lentze tanulmányához csatlakoznak azokról az országokról szóló cikkek, amelyek az új trónöröklési rend elismerését ősi rendi előjogaik és szabadságaik biztosításától tették függővé, vagyis a Tirolról (NIKOLAUS GRASS), a Magyarországról (MÓRICZ CZIKANNZICHY), a Horvátországról (STJEPAN BUC) szóló cikkek. A Magyarországról szóló cikket (15—25. 1.) CZIKANN-Z ICIIY MÓRIC v. budapesti egyetemi adjunktus és diplomata, jelenleg amerikai professzor írta, végigtekintve a Habsburg-ház magyarországi örökösödésén 1526-tól egészen 1921-ig. Tanuhnányának magyar történészek számára nagyrészt ismert anyagából a magyarországi Pragmatica Sanctio előkészítését lehet kiemelni, amelyben a magyar arisztokrácia köréből Pálffy gróf nádor, Erdődy gróf püspök és Csáky Imre gróf bíboros, egri püspök, az alsóbb nemességből pedig Szluha György nádori bíró, Rákóczi volt híve játszott főszerepet. Valamennyien busás jutalmat kaptak szolgálataikért. A XVIII. század első negyedének államjogi kérdései mellett a folyóirat nem hanyagolja el ennek az időszaknak más fontos problémáit sem. A dunai nagyhatalom egyik legfőbb diplomáciai és katonai előharcosa, Szavojai Jenő herceg udvari haditanácsi elnökségéről JOHANN HENRIK BLUMENTHAL (29—41. 1.), a III. Károly alatti, már a modern nemzetgazdaság elemeit is felmutató pénz- és gazdaságpolitikáról HEINRICH BENEDIKT (42 — 59. 1.), az államegyháziság felé haladó egyház-politikáról ERIKA WEINZIEL-FISCHER (60—66. 1.) s végül a reformáció és a török fölött aratott győzelem diadalérzetóből fakadó osztrák barokk művészetről RENATE WAGNER-RIEGER (67 — 73. 1.) írt tanulmányt. — B. A külföldi folyóiratszemlét összeállították Bellér Béla (B), H. Haraszti Éva (H), Jemnitz János (J), Katus László (K) és Niederhauser Emil (N). 28*