Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE1ÍEG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 131 Bereg vármegye dolgozóinak küldöttei s az egész Kárpátontúl dolgozóinak küldöttei is a kongresszuson nyíltan kijelentették, „nem kellenek nekünk sem urak, sem papok, Ukrajnához akarunk csatlakozni".93 Világosan kimondták, milyen Ukrajnához akarnak csatlakozni: „papok és urak nélküli Ukrajnához",9 4 azaz Szovjet-Ukrajnához. Ha beszélünk a kongresszus határozatáról, rá kell mutatnunk az M. Lebovics által a kongresszus értékelésében elkövetett pontatlanságra, ő így ír: „Ez a kongresszus, amelyen 420 küldött vett részt, egyhangú határozatot hozott a „Szabarna Ukrajnával (Összukrajna)" való egyesülésre.9 5 Azonban világos, hogy a kongresszus küldöttei, a dolgozó nép képviselői egyértelműen jelentették ki: „nem kellenek nekünk sem urak, sem papok, Ukrajnához akarunk csatlakozni". Érthető tehát, melyik Ukrajnában nincsenek sem urak, sem papok — csak Szovjet-Ukrajnában. Egyébként a huszti kongresszus küldötteinek ilyen hangulatáról írt egy szenvedélyes ellenforradalmár, a görög katolikus papság egyik vezetője, Szabó Euzsén (álnéven Ivánov) nagyszőllősi pap, az események egyik részvevője, akit sehogyan sem lehet a munkások iránti szimpátiával gyanúsítani. Tudnunk kell, hogy Kárpátontúl ukrán burzsoá-nacionalista értelmisége, Brascsajkó Mihály és Gyula testvérekkel az élen, kihasználva a dolgozók elégtelen politikai szervezettségét és járatlanságát, beférkőztek, a kongresszus elnökségébe és a „Magyarországi Központi Ruszin (ukrán) Népi Tanács" vezetőségébe, és amidőn a kongresszus határozatát készítették, megpróbálták meghamisítani a nép állásfoglalását és akaratát Kárpátontúl és Szovjet-Ukrajna egyesítéséről. Ha a határozat magyar nyelvű eredetijében csak ezek a szavak szerepelnek „egyesülés Ukrajnával",9 6 akkor Brascsajkó M. a kongresszus magyar nyelvű határozatának ukránra való fordításánál az „Ukrajnával" szóhoz hozzáírta még a „szabarna" szót, a burzsoá Ukrajnára gondolva. Tehát nem a kongresszus fogadta el a határozatot a „szabarna Ukrajnával" való egyesülésre (amint ezt M. Lebovics gondolja). A kongresszus, azaz a dolgozó nép képviselői határozatot hoztak „az urak és papok nélküli Ukrajnával" való egyesülésre, a kongresszus vezetősége pedig meghamisította a kongresszus küldötteinek követelését és Kárpátontúlt a burzsoá Ukrajnával akarta egyesíteni. Tehát a kongresszus (420 küldöttével) és a kongresszus felső vezető rétege — az ukrán burzsoá nacionalisták — nem egy és ugyanaz. A fent említett burzsoá-nacionalistákon kívül volt egy magyar nacionalista csoportosulás is dr. Szabó Oreszt ruszka-krajnai miniszterrel az élen. Ez a csoport Kárpátontúl dolgozóit a burzsoá Magyarország kebelén belül akarta tartani. A magyar burzsoá-nacionalista értelmiség és a görög katolikus papság a burzsoá magyar kormány akarata szerint mindent elkövettek, hogy megőrizzék országuk területi épségét és megerősítsék a burzsoá rendszert. Velük együttműködtek a különböző ál-tanácsok (nemzeti tanács, a papi „Magyarországi Ruszin Népi Tanács" Szabó Sz.-vel, Volosin A.-val stb. az élen.) Mindannyiuknak egy volt a feladatuk: elnyomni a dolgozók forradalmi-felszabadító harcát, félúton elfojtani a forradalmat és megőrizni a burzsoá társadalmipolitikai rendszert. 93 E. Ivanov : Maramos i Ugocsa. Kalendar Prosvity 1921 (Máramaros és Ugoesa. A Proszvita naptára 1921). 101. í. 94 Uo. 106. 1. 95 M. F. Lebov : Az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság. 75. 1. 96 KTÁL munkácsi fiókja, 1 f., 1. 1. 1 ügy, 38. 1. 10*
