Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
132 JI. TKOJÄX Abban az időben, amidőn ,,az urak és papok nélküli Ukrajnához csatlakozni" jelmondat hatalmába kerítette Kárpátontúl egész ukrán dolgozó lakosságát, a magyar burzsoá vezetőség, a magyar burzsoá-nacionalista értelmiség és a talpnyaló papság segítségével nagy sietve választásokat rendeztek az úgynevezett „Autonóm Ruszin Terület" (Kárpátontúl) országgyűlésébe, melyet a magyar burzsoá kormány még 1918. december 21-én létesített a dolgozók félrevezetése és Kárpátontúlnak a burzsoá Magyarországon belüli megtartása érdekében. Bereg vármegye dolgozói, Kárpátontúl más megyéinek dolgozóival egyetemben, bojkottálták 1919. március 4-én az efféle szavazást. A „nem biztos" községek jelentős része pedig semmit sem tudott a választásokról. A megbízhatatlanokat nem engedték szavazni. A szavazás alatt tombolt a megvesztegetés, csalás és a terror. Meg kell jegyezni, hogy hivatalos képviselőket csak a burzsoá nagybirtokosok, értelmiség, papság és a kulákok köréből jelöltek. így a munkácsi járás egyik újonnan választott képviselőjének 80 hold földje volt, a másik a klucsárkai pap fia volt. „Ezek a papokról és a nagygazdagokról, nem pedig rólunk fognak gondoskodni — írta egy paraszt Beregfogaras községből — . . . Ha ők jutnak a konferenciára, akkor mi sohasem egyesülünk Ukrajnával."97 Ezért bojkottálta a nép a „választásokat". A választások eredményeképpen az uralkodó osztályt képviselő 36 jelöltet „választották" a Ruszin Terület parlamentjébe. 1919. március 12-én Munkácson tartották meg a Ruszin Terület parlamentjének ülését. Azonban az ülés gyakorlati határozatokat nem hozott.9 8 Abban az időben, amikor a magyar burzsoá hatóságok és a burzsoánacionalisták egész sor intézkedést foganatosítottak a forradalmi felszabadító harc elfojtására, Magyarország dolgozói, köztük Bereg vármegye dolgozói is folytatták a harcot a tanácshatalomért. Bereg vármegye ipari központjaiban a helyi kommunista szervezetek és a baloldali szociáldemokraták vezetése alatt mindenfelé munkástanácsokat (dolgozók tanácsait) létesítettek, követelték a 8 órás munkaidő bevezetését, saját megbízottakat neveztek ki a munkásellenőrzés megvalósítása érdekében. Harcosan tüntettek a munkanélküliség ellen. 1919. január 20-án Mezőkaszonv munkástanácsa levelet küldött a beregszászi állami építkezési igazgatóságnak, amelyben a munkanélküliség megszüntetése érdekében bizonyos munkaanyag kiutalását követelték.9 9 1919. február 4-én az említett tanács, a helyi szociáldemokrata párttal együtt, a következő levéllel fordult Bereg vármegye alispánjához: „A mezőkaszonyi közellátatlanok és rokkantak érdekében a mezőkaszonyi munkástanács nevében — írta Komáromi S., a tanács elnöke (később a tanácshatalom időszakában járási politikai biztos) és Molnár F., a szociáldemokrata párt elnöke (később kommunista, a járási tanács elnöke, 1919 végén az ellenforradalmárok kivégezték) — a következő sürgős kérelemmel fordulunk az alispán úrhoz: kérjük a jelenlegi lisztáraknak leszállítását ... a lisztfejadag felemelését ... a munkanélküliek közmunka által való sürgős ellátását és addig is, amíg a hatóság ezt meg nem teheti, kérjük a munkanélküliek segélyezését a legrövidebb időn belül elrendelni ... A leszerelt katonáknak * 97 KTÁL munkácsi fiókja, 1 f., 1. 1. 1 ügy, 32. 1. 98 Uj Bereg, 1919. márc. 18. 57. sz. Beregszász. 99 KTÁL 283 f.
