Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327

fol yóir atszemle 1353 zéséig. A szerző végkövetkeztetése, hogy Palmerston valóban nem segítette a porosz liberális forradalom kibontakozását, mivel az, Anglia biztonságát tekintve, szemben az eddig kialakított álláspontokkal, túlságosan liberális volt. — A. CASSELS az Olasz Történelmi Társulat által kitüntetett tanulmányában Mussolini és a német nacionalizmus kapcsolatainak korai szakaszát <1922 — 25) vizsgálja (137 — 157. 1.). E korszak kutatóinak (pl. G. Salvemininek) véleményével vitába szállva Cassels tagadja a korai olasz fasizmus mérsékelt jellegét és tanácstalan politikáját Németország irányában. Mussolini világosan látta már 1922 —23-ban — a szerző idézi szavait —, hogy a német nacionalista elemekre, aReichswehr tábornokaira és a jobboldali p litikusokra lehet és kell építenie. Téves koncepciójának egyik alappillére volt, hogy aonémet revizionista nagyhatalmi nacionali zmust bátorítva, bizonyos területi engedményeket, biztosítékokat kívánt (az Alto Adige kérdésben), s ezzel mintegy úttörőjévé vált a „békéltető" politikának. 1963. 35. köt. 3. (szept.) sz. — R. R. FLORESCTJ igen jól áttekinthetően foglalja •össze tanulmányában (227—244.1.)a nyugati történészek által félreértetten magyarázott 1848-as havasalföldi forradalom angol diplomáciai hátterét. Aszerző rnindeilekelőtt Stratford Canning konstantinápolyi angol követ törökbarát politikáját kíséri nyomon az adott időszakban, s azon túl, a világosi magyar fegyverletételig, és állásfoglalásának, valamint aktív politizálásának reális eredményeit és kihatásait a krími háború előzményeként értékelve elemzi. A hivatalos angol külpolitikát ebben a kérdésben is, mint annyi másban, Palmerston külügyminiszter személyesíti meg és juttatja érvényre. Koncepciója: a brit érdekekre nézve előnyös a dunai tartományokban az orosz protektorátus eltűrése és támogatása, átmenetileg, a magyar szabadságharc és forradalom leveréséig. — L. M. CASE bevezetővel ellátott diplomáciai iratközlése: A régi Sztambul óriásainak, Can'ningnek és Thouvenel-nek páros harcáról (262 — 273. 1.) kiegészíti az előző tanulmányban részben bemutatott Canningportrét. Canning 21 esztendőn keresztül képviselte Angliát Konstantinápolyban. Egyedülálló befolyásának a Portán III. Napóleon 1855-ben kinevezett követe, a tehetséges A. E.Thouvenelállt a továbbiakban útjában, aki két évvel viselte tovább követi tisztségét az 1858-ban visszavonult Canningnél. Kortárs honfitársai ezt a francia diplomácia egyik keleti győzelmének tekintették. — R. H. PHELPS Rudolf von Sebottendorff 1933-ban megjelent ,,Mielőtt Hitler uralomra került" könyve alapján ismerteti a nemzeti szocializmust előkészítő „völkisch" mozgalmat (245 — 261. 1.) és jelentős alakjainak, Tliulenak, Theodor Fritschnek, Julius Rüttingernek és Sebottendoi'ffnak eszméit, tevékenységét. Utal az általuk óletreliívott rasszista titkos társaságoknak, mindenekelőtt a „Germanen Orden"-nek a működésére, a Hauptarchivban hiányosan fennmaradt anyag alapján. A nemzeti szocializmus előkészítőinek azonban nem volt hálás a III. Birodalom vezére; tevékeny szerephez nem juthattak a nácipártban; Sebottendorff könyvét (amely végeredményben cáfolta a „Mein Kampf" egyik főtételét, miszerint a nemzeti szocializmus lényegében Hitler eredeti koncepciója), 1934-ben betiltották. 1963. 35. köt, 4. (dec.) sz. — Ch. F. DELZELL: Benito Mussolini : útmutatás életrajzi irodalmához című tanulmányában (339 — 353. 1.) az elmúlt fél évszázadban Mussoliniról írt munkákat ismerteti, értékeli az első 1915-ben megjelent vázlattól, a két legújabb (1961 és 1962-ben megjelent) életrajzig. Röviden utal a közelmúltban (1951 — 1962) megjelent teljes Mussolini-kiadásra, amely 35 kötetben adja közre Mussolini írásait és beszédeit. Az elmúlt évtizedben megjelent Mussoliniéletrajzok sokaságából ítélve az érdeklődés folyamatos a Duce életregénye és politikai szerepe iránt. A szerző szerint azonban még mindig a jövő feladata az objektívkritikai életrajz megírása. — H. THE JOURNAL OF ECONOMIC HISTORY 1963. 4. (dec.) sz. — A szám az Economic History Association 1963 szeptemberi ülésén elhangzott előadásokat közli, ezek nagyobbrészt az amerikai ipari fejlődés kérdéseivel, valamint Latin-Ámerika és Ázsia egyes országainak gazdaságtörténetével foglalkoznak. — W. F. STOLPER Nigéria gazdasági fejlődését ismertető tanulmányában (391 — 413. 1.) azokat a földrajzi, kulturális és politikai tényezőket vizsgálja, amelyek befolyásolták az Első Nemzeti Nigériai Terv (1962 — 1968) megalkotását. Nigériát 1960. október 1-én nyilvánították önálló állammá. A szerző végigkíséri Nigéria fejlődésének különböző szakaszait gyarmati státusában, utalva az 1929-es Colonial Development and Welfare Actre — amely az első kísérlet volt a határozott fejlesztési politika irányában —, és az ennél jóval jelentősebb 1945 áprilisi törvényre, amely valamennyi gyarmat számára, tízéves időszakra összesen 120 millió fontot irányzott elő. A szerző ismerteti azokat az intézményes változtatásokat is, amelyek a jelen 1962 — 68-as terv megvalósítását megkönnyítik és amelyek általá-