Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327

FOLYÓIRATSZEM 1-Е 1343 száma pedig megnőtt, s ezen belül lényegesen megnőtt az ipari munkásság számaránya, míg a mezőgazdasági bérmunkásságé, amely 1910-ben 55,1% volt, 1960-ra lecsökkent 13,4%-ra. Az értelmiség száma a fél évszázad alatt mintegy négyszeresére növekedett, továbbra is túlnyomórészt munkás származású, de míg régebben ezen a rétegen belül a papság volt a vezető (33%) 1960-ra az arányszám 9,5%-ra csökkent, s helyette a tanítóság vette át a vezető szerepet. A néger lakosság legnagyobb részé ma is munkás, ezért a néger kérdés munkáskérdés. Csakhogy a néger munkásosztály kevéssé koncentrált, még erős az elmaradott rétegek visszahúzó befolyása. Az egyenjogúsításért vívott harc vezetője az értelmiség. 1964. 2. sz. — VÈRA HROCHOVÁ: A bizánci történelem tanulmányozásának alapvető problémái (153 —170. 1.) időrendben tekinti át a bizánci fejlődés, elsősorban a gazdasági és társadalmi fejlődés eddig vitatott vagy még alig kutatott problémáit, s megállapítja, hogy a bizantinológia mint önálló tudományszak csak abban az esetben létjogosult, lia a felvetődő problémákat összeköti az egyetemes történelem megfelelő problémáival (a legfontosabbként utal a rabszolgatartó társadalom bukásának és a feudális rendszer kibontakozásának a kérdésére). — KAREL KAPLAN: AZ első ötéves terv kezdetei (171 — 186. 1.) az 1949—1953 között teljesített első csehszlovák ötéves terv kialakítását vizsgálja, amely már 1947 oktc>beróben megkezdődött. Csehszlovákia fejlett iparú ország volt az adott pillanatban, ezért a terv legfontosabb feladata az ipar belső struktúrájának az átalakítása volt, a nehézipar fejlesztése, továbbá a külkereskedelem átorientálása a szocialista országok felé, s az életszínvonal emelése. Ekkor indult meg a mezőgazdaság kollektivizálása, 1948-ban hozták létre a termelőszövetkezeti alapszabályzatot, amelynek értelmében minden állampolgár, aki korábban valamilyen szövetkezet tagja volt, beléphetett a termelőszövetkezetbe. — A vita rovatban ONDREJ B,. HALAGA: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzának problematikájához (187—198. 1.) címen vitába száll Györffy György munkájának első kötetével és számos kritikai megjegyzést tesz a munka módszerével és felfogásával kapcsolatosan. Ugyancsak ezen a rovaton belül JÁN MLYNÁRIK: A csehszlovákiai forradalmi mozgalom néhány kérdéséhez 1918— 1938 között (206 — 216. 1.) Ç korszak feldolgozásának szektás és dogmatikus példáit bírálja, amelyek már az adott korszakban megmutatkoztak, s különösen 1945 után befolyásolták a korszak helyes megítélését. — Az adattár rovatban VÁCLAV VKBER: A cseh tartományokban élő lakosság osztályszerkezetének fejlődéséhez a XX. század első jelében (259 — 274.1.) az 1900, 1910, 1921 és 1930 folyamán végrehajtott népszámlálások alapján vizsgálja a foglalkozási ágak arányának az alakulását a cseh társadalomban, s megállapítja, hogv a mezőgazdaságon kívül más ágakban foglalkoztatottak száma állandóan nő, míg a mezőgazdasági lakosság száma stagnál. A bérből élő alkalmazottaknak közel 70%-a munkás. A burzsoázia belső tagolódásának vizsgálatára a statisztikai adatfelvétel nem ad lehetőséget, csupán egyes rétegek (pl. hivatalnokok) számának a megállapítására. — VLASTIMIL KLÍMA: A kormánypártok ellenzéki képviselőinek csoportja az 1938-as müncheni válság időszakában (274 — 280. I.) visszaemlékezéseit közli: mint a nemzeti demokrata párt tagja hozzátartozott ahhoz a csoporthoz, amely ellenezte a Németország előtt való behódolást. A csoport tagjai azt bizonygatták a kormány vezetői előtt, hogy a fő probléma nem a szudótanémetek kérdése. Hitler akkor is Csehszlovákia ellen támadna ha egy német sem élne az ország területén. Helytelenítették azt, hogy Henleinéket a kormányba való bevétellel „megbékítsék". A szerző Franciaországban is járt ebben az időben, hogy szondirozza az ország várhaté) magatartását, beszámol különböző politikusokkal folytatott megbeszéléseiről, s végül arról a két utolsó tárgyalásról, amelyet a csoport képviselői Benessel folytattak, közvetlenül a müncheni egyezmény megkötése előtt, ill. utána. — N. HISTORICKY ÖASOPIS 1964. 1. sz. — VILIAM PLEVZA: Adalék a ,,davisták" tevékenységéről a forradalmi mozgalomban a München előtti Csehszlovák Köztársaságban (1 — 27. 1.) ismerteti az 1924 decemberétől kiadott Dav (Tömeg) c. folyóirat körül tömörülő fiatal szlovák értelmiségi csoport tevékenységének néhány oldalát. A csoportban Clementis, Novomesky, Husák, Ponican, Urx játszottak vezető szerepet. Tagjai a kommunista párthoz csatlakoztak. A folyóirat elsősorban az irodalom ós általában a kultúra kérdéseivel foglalkozott, de a csoport tagjait a társadalmi fejlődés egyéb kérdései is foglalkoztatták. Vezetőik aktív politikai tevékenységet is folytattak, s az első köztársaság utolsó éveiben a fasisztaellenes harcban lényeges szerepet játszottak. Pozitív tevékenységüket ínég sok oldalról kellene megvilágítani. — JURAJ ZVARA: A magyar nemzetiségi csoport helyzetének problémái a Csehszlovák Köztársaságban a népi demokrácia megerősitéséért és a munkásosztály 27*