Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327

FOL YÓIR ATSZEMLE 1331 jaira használhatja fel ezeket a vizsgálatokat. Л módszer kritikájával nemcsak a szovjet történészeknek, hanem a közgazdászoknak és filozófusoknak is kell foglalkozniok. Persze ugyanakkor figyelembe kell venni a módszerben meglevő és hasznosítható pozitívumokat is. — G. V. FOKEJEV: Anglia gyarmati politikájának csődje Közép-Afrikában. Rhodesia és Nyasszaföld föderációjának létrehozásáról és széteséséről (78— 93. 1.) összefoglalja a föderáció történetét, amelyet az angolok azért hoztak létre 1953-ban. hogy biztosítsák a fehér lakosság fölényét a négerekkel szemben. A gazdasági«érdekek ós a felszabadító mozgalomtól való félelem egyaránt a föderáció létrehozására ösztönözte őket. A képviselőtestületben biztosították a fehérek fölényét (a testületet 04 000 fehér ós 444 (!) néger választotta). A kormányban csak fehérek vettek részt. 1959 februárjában és márciusában azonban Nyasszaföldön nagy tüntetésekre került sor a föderáció ellen. Erre az aiigol kormány kísérletet tett, hogy engedményekkel megmentse a helyzetet, de hiába. 1963 végén megszüntették a föderációt, Nyasszaföld az angol Ígéret szerint 1964 júliusában nyeri el függetlenségét Malavi néven, Észak-Rhodesia pedig 1964 végén (Zambia). Dél-Rhodesiában az angolok megpróbálják fenntartani a fehérek uralmát. — Érdekes lelet címen folytatódik Kokovcov, egykori cári miniszterelnök kihallgatási jegyzőkönyvének közlése (94 — 117. I.) — V. JE. NYEVLER áttekintést ad az olasz történészeknek Itália egyesítésével foglalkozó, az ] 960-as években megjelent munkáiról (173—181. 1.) — N. ISZTORIJA SZSZSZR 1964. I. sz. — Állítsuk az új számolási technikát a történettudomány szolgálatába (3 — 29. 1.) összefoglaló címen négy beszámolót közöl az elektronikus számológépek felhasználásáról a történeti kutatásban. V. A. Usztyinov: A Szovjetunió története egyes feladatainak megoldása elektronikus számológépeken címen azt mutatja be, hogy az altáji bányakörzet 1795—1859 közti munkáslapjainak a feldolgozásával milyen következtetéseket sikerült levonni a munkásosztály származására, összetételére vonatkozólag: hogy a Gagarin-család nvizsnyijnovgorodi kormányzósági birtokának 1828—1860 közti összeírásaiból milyen következtetéseket lehetett levonni az egyes paraszti háztartások belső összetételére, felszereltségére vonatkozólag; s végül, hogy a kuznvecki fémkohászati kombinát munkásainak személyi lapjai alapján 1961-ben végrehajtott felmérés milyen eredményekkel járt ismét a munkásosztály összetételének vizsgálatára vonatkozéJag. Míg ez a eikk inkább csak egyszerű feladatok megoldására mutatott példát, I. D. KOVALCSENKO: A matematikai módszerek alkalmazásáról történeti statisztikai adatok elemzésénél címen már a korrelációs számításokra hoz konkrét eredményeket: a múlt század első felére vonathozóan megvizsgált Gagarin - és Goliein-birtokokon a parasztgazdaságok által művelt terület csökkenése nem a kizsákmányolás növekedésével függ össze (a korrelációs koefficiens mindössze 0,12), hanem a paraszti mellékfoglalkozások növekedésével ( itt a korrelációs koefficiens már 0,78). Z. G. КАВРЕЩО: A szocialista korszak iparvállalatai történetének új módszerekkel való vizsgálata címen akuznyeeki fémkohászati kombinát 1740 személyi lapja alapján 1963-ban végzett kutatás eredményeit összegezi, megmutatja a munkásság származását, a kulturális színvonal emelkedését s a versenymozgalom növekedését. Végül Ju. KAHK: AZ elektronikus számológépek felhasználása az Észt SzSzK történészeinek kutatásaiban a XVII. század végének forrásanyaga alapján H. M. Liui-VEL arra az eredményre jutott, hogy a munkaerővel vak) ellátottsága (b) ós igaparasztporta szolgáltatásai (c), a porta férfi erővel való ellátottsága (a) között a következő matematikai formulával fejezhető ki az összefüggés: с = 188 — 47,8 a + 33,5 ab, s ebben az esetben, ha az egyik vagy másik mennyiség ismeretlen, azt ki lehet számítani. Részletes mintákat hoz egyéb korrelációs összefüggésekre is. — A. I. KONYAJEV: Az állami ellenőrzés a szovjethatalom első éveiben (30 — 51. 1.) részletes adatokkal mulatja be az állami ellenőrzés szervezetének működését 1923-ig, amikor az állami ós a pártellenőrzést egyesítették. A. N. ISZAHAROV: A bérlet szerepe a XVII. századi parasztgazdaságban (81 — 93. 1.) e. vitacikkében a moszkvai patriarchátus birtokainak az anyagában végzett kutatás alapján sok adatot hoz arra, hogy ebben a században milyen sok volt a paraszti bérlet (nemcsak szántókat és kaszálókat, hanem malmokat, halászóhelyeket, méheseket is bérbe vettek, s olykor igen tekintélyes méretű üzemek jöttek így létre), s ennek alapján úgy véli, hogy az adatokból megmutat kozó nagyfokú differenciálódást figyelembe kell venni a tőkés viszonyok kezdeteinek a vizsgálatánál. — M. P. IROSNYIKOV: A külügyi népbiztosság szervezetének történetéből (105—116. 1.) címen áttekinti a cári külügyminisztérium átvételének ós a külügyi népbiztosság elindulásának a történetét, hangsúlyozza, hogy a hivatalosan Trockij vezetése alatt álló népbiztosság megszervezésében milyen fontos szerepet játszott I. A. Zalkind, majd G. V