Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327
1332 EOLYÓLRATSZEMLE Csicserin. Beszámol az első külföldi képviseletek létrehozásáról is, ezek vezetésével helyben levő politikai emigránsokat bíztak m( 'g (így szervezte meg Litvinov Londonban az orosz nagykövetséget). — V. V. IJEVLEV és Sz. I. KXTZMXN: Az orosz — magyar kapcsolatokra vonatkozó levéltári anyag a magyarországi levéltárakban (209 — 213. 1.) az Országos Levéltár egyes osztályait, a Hadtörténeti Intézet levéltárát, a Párttörténeti Intézet- levéltárát, a fővárosi levéltárat és a vidékiek közül a debreceni Állami Levéltárat mutatják be, s röviden felsorolják azokat az állagokat, amelyekben a témára vonatkozó anyag található. Befejezésül igen rövid áttekintést adnak a legfontosabb szovjet levéltárakról, amelyek hasonló jellegű anyagot tárolnak.— A folyóirat röviden beszámol a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének 1963-ban végzett munkájáról (214 — 217. 1.), M. B. KEJRIM-MARKTTSZ ós M. A. SZTYERLIKOVA pedig a Szovjetunió készülő nagy története VII. kötetének, ill. a kötet maketjének a vitájáról (217 — 219 1.). Ez a kötet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború történetével foglalkozik. 1964. 2. sz. — A. G. CSERNIH: T\ I. Lenin és az Októberi Forradalommal és a Szovjethatalommal foglalkozó irodalom (3 — 13. 1.) ismerteti Lenin nagy érdeklődését a forradalomról szóló munkák iránt. Lenin figyelemmel kísérte az irodalmat, megbírálta a mensevikek és a külföldi szocialisták munkáit, amelyek hamis színben dolgozták fel a forradalom kérdéseit. Örömmel látta Lenin, hogy jó könyvek jelennek meg a szovjet államban a forradalomról (már 1919-ban több mint 100 munka). Lenin maga is buzdította az embereket ilyen munkák megírására. — K. L. SZELEZNYEV: F. Engels és V. 1. Lenin forradalmi tevékenységének kezdete (24 — 32. 1.) feltételezi, hogy Lenin néhány gondolata Plelianov közvetítésével Engelsnek is tudomására jutott, így pl. biztos, hogy Plehanov Lenin gondolatmenetét idézte, amikor megírta, hogyan verik vissza az orosz marxisták a liberálissá vált narodnyik Mihajlovszkij támadásait. A „Kik azok a »népbarátok« és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen" harmadik sokszorosított orosz kiadását is elküldte Engelsnek, lehet, hogy ez meg is volt Engels könyvtárában. Szorgos további kutatás még újabb részleteket deríthetne fel ilyen vonatkozásokban. — N. V. KOROLKOV: A falusi ipari káderek 1953—1963-ban (33—55. 1.) megvizsgálja a falun dolgozó technikai személyzet ós egyéb műszaki munkaerők összetételét, szakképzettségét, a technika hatását a mezőgazdaság fejlődésére (1952-ben pl. a burgonyaültetés 14%-ban volt gépesítve, 1962-ben 57,9%ban stb.). A gépesítés eredményeként a munka termelékenysége, 1953-at 100-nak véve, 1961-ben már elélte a 187-et. — Az oroszországi nemzeti szabadságmozgalom и XIX. század második felében (56 — 77. 1.) címen közli a folyóirat az előkészületben levő 11 kötetes nagy Szovjetunió-történet V. kötetének egyik fejezetét, amely az egyes népek szabadságmozgalmát különkülön mutatja be, a bevezető részben pedig néhány általános jellemvonást állapít, meg: 1861 előtt az egyes nemzetiségek nemzeti szabadságmozgalma még csak megszületőben volt, a század végén pedig a mozga- , lom következetesen demokratikus meggyőződésű elemei már közeledték a munkásmozgalomhoz, míg a burzsoázia a burzsoá nacionalizmus jegyében törekedett egységes szervezkedésre. Á mozgalmak mindenütt elsősorban a cári kormányzat ellen irányultak, de egyes területeken a lengyel vagy némét földbirtokosok ellen is. (Alfejezet folytatását a következő szám hozza majd. — X. NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA 1964. 1. sz. — KÁLLAI GYULA: A proletárdiktatúra össznépi állammá való átnövésének problémája Magyarországon (3—11. 1.) az MSZMP VI11. kongresszusa után kialakuló magyarországi fejlődés fő vonásait fog-, lalja össze. — GEORGE MATHEWS: A Munkáspárt mai politikája (12—23. 1.) bemutatja a konzervatív kormányzat csődjét. A Munkáspárt 1963 októberi pártkonferenciája azonban a jobbszárny ellenállása miatt nem tudott az angol nép érdekeinek megfelelő politikai irányvonalat kidolgozni a Munkáspárt kormányra kerülésének esetére. Ezért az Angol Kommunista Párt javaslatát ismerteti,ennek lényege: a béke megőrzésére irányuló önálló külpolitika, az angol gazdasági élet és a külkereskedelem átszervezése, a külkereskedelemben minden kötöttség felszámolása, a szabad csere minden országgal, s végül az életszínvonal emelése és a szociális juttatások felemelése-. — A. N. KRASZILNYIKOV: Az angliai külföldi katonai támaszpontok a második világháború után és a néptömegek ellenük irányuló harca (24—41. 1.) arra utal, hogy az angol politikusok indokolása szerint ezek a támaszpontok minden költség nélkül növelik Anglia védelmi képességét, holott a valóságban igen súlyos terhet rónak az országra. Az 1954-es egyezmény értelmében Anglia 209 millió dollár értékben ad felszerelést ezeknek a támaszpontoknak, 63 millió dollárt pedig készpénzben (az Egyesült Államok megfelelő hozzájárulása 276, ill. 22 millió dollár). Ezt a
