Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1326 FOLYÖIB ATS/KM I.E VBKERDI LÁSZLÓ A Galiled-pör C. (S Ami ellen Galilei küzdött címen a 3. számban folytatódó) cikkében nagy irodalmi apparátussal idézi föl a nevezetes Galilei-pör lefolyását és történelmi körülményeit a modern természettudomány nagy úttörője születésének négyszázados fordulóján. A pör első hatesztendős ( 1610— 1616) és második, alig egy esztendős (1633) szakaszát elemezve a szerző árrá a következtetésre jut, hogy a katolikus egyház néhány vezetőjének és magának Galileinek kompromisszumra való hajlandósága ellenére az összeütközés elkerülhetetlen volt, mert a Galileinél immár teljes fegyverzetben fellépő természettudományos világkép és természetfelfogás végső soron összeegyeztethetetlen volt a keresztény egyházak világszemléletével. Galilei azzal, bogy Köpernikuszon túlhaladva határozottan a végtelen euklideszi teret tette meg a fizikai történések színterévé, amelyben minden mozgást — a földi helyváltoztatást, éppúgy, mint a bolygók mozgásét — azonos matemat ikai törvények irányítanak, megszüntette az egyházak szempontjából oly fontos elvi különbséget az égi és a földi jelenségek között, s ezzel egy új Sámsonként az egyházi világszemlélet alappillérét döntötte ki. — BELLÉR BÉLA Valoságos szkizma és remélt ..egység e. cikkeben, miközben VI. Pál pápa szentföldi útjával kapcsolatban a római katolikus egyház ós a görögkeleti egyházak egyesülésének kevéssé biztató perspektíváit vizsgálja, képet, rajzol a két nagy keresztény egyház eltérő fejlődéséről is az őskeresztény kortól egészen napjainkig. A cikk bemutatja az 1054-es szakadás előzményeit: a keresztény egyházak az első századokra jellemző laza szövetségéből a VI. században a bizánci udvarra támaszkodó konstantinápolyi pátriárka látszik megszerezni az egyeduralmat, míg a római egyház, mely megszabadult az állam nyomásától, ekkor az önálló politikai hatalommá való kiépülést kezdi meg. E fejlődés párosulva a keleti és nyugati feudalizmus fejlődésének eltérő jellegével és az olasz városok kereskedelmi terjeszkedésével, 1054-re elvezet a szakításhoz. A bizánci egyház a török uralom alatt is fennmarad, de befolyását a görögök érdekében a szláv papság és kultúra háttérbeszorítására használja fel — ez alól csak az orosz és dalmáciai ortodoxia marad ment. A török birodalom széthullása után a felszabadult népek újabb önálló nemzeti egyházakat szerveznek. Az ortodoxia így ma is független egyházak laza szövetsége, melyeket csupán a tanítás, a liturgia s a jog közössége fűz össze. — KOMORÓCZY GÉZA ,, . . . Szállá alá poklokra ..." c. cikkében a Krisztus pokolra szállásáról szóló hittétel eredetét vizsgálja, s bebizonyítja, hogy annak forrása nem az újszövetségi szentírás, hanem a Bertalan - és Nikodémosz-féle apokrif evangéliumok. amelyek vógsősoron a babiloni Istár istennő alvilágjárásának eposzából merítenek. HELLER AGNES -4: újkori filozófia hajnalán c. tanulmányában a firenzei ú (platonizmusban mutatja meg a modern filozófia bölcsőjét. Itt indul meg a problémák szekularizációja, a metafizikai és természetfilozófiai kérdéseknél kerülő úton — az ember, az ember lényegét, cselekvésének módjait ós indítékait illető kérdésekben közvetlenül. Ugyanebbe a körbe vezet bennünket KARDOS TIBOR Michelángelo, az emberi szabadság művésze című, a nagy művész halálának 400. évfordulója alkalmából írt cikke, amely Michelangelo művészetének legfőbb eszméit a politikai szabadságban, az alkotóképesség szabad kibontakozásában, a természet törvényei szerint való emberi boldogságban jelöli meg. — 4. sz.: CSIZMADIA ANDOK Főkegyurak és végrehajtóik című cikke az állam és az egyházak történeti kapcsolatait vizsgálja a feudalizmus évszázadaitól a kapitalizmuson át egészen a szocializmusig. Megállapítja, hogy a feudális kor katolikusegyházának államegyháziságát a kapitalizmus korában a bevett vallások államegyháziságá vált ja fel, amely azonban az igazi lelkiismereti szabadságot és a felekezeten kívüliséget nem biztosítja. Mindezeknek megvalósítása a szocialista államra maradt , amely az egyház ós az állam teljes szétválasztása alapján fejleszti kapcsolatait az egyházakkal. — BELLÉR BÉLA Szent Imre jubileum c. cikke arról a vallási misztifikációról szól, amelyet a katolikus egyház a világgazdasági válság idején a kilenc százados Szent Imre jubileummal űzött a munkásság, parasztság, de mindenekelőtt az ifjúság megtévesztése s az osztályharctól való elvonása érdekében. Max Weber születésének 100. évfordulóján VARGA IVÁN Az eszmék mozgása és a társadalom mozgása c. cikkében a nagy német polgári szociológusnak a protestantizmusra vonatkozó vallásszociológiai nézeteivel foglalkozik. Weber a kapitalizmust a kapitalista szellemből, ezt pedig a protestantizmusból, különösen a protestáns etikából eredezteti. Szerzőnk amikor hangsúlyozza a marxista kiindulópontnak, a vallási eszmék konkrét anyagi-társadalmi viszonyokból való származtatásának helyességét, ugyanakkor szükségesnek tartja a Weber által fölvetett olyan problémák marxista vizsgálatát. mint a vallási eszmék hatása a gazdasági tevékenységre, a társadalmi rétegeződós és a vallási eszmék viszonya, a vallás társadalmi szabályozó ereje, vallásszociológia és politikai szociológia kap-