Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

131G FOLYÓIRAT,SZEMLE jogfosztöttságába belenyugvó, de gazdasági megerősödésüknek fontosságát nagy hatással propagáló Booker Washington -féle irányzattal). Ennek során 1910-ben lemond katedrájáról, New Yorkban megalapítja a Színesek Előrehaladásáért Küzdő Nemzeti Szövetséget, s ugyanakkor bekapcsolódik a Pánafrikai Kongresszus munkájába is, egyre inkább hangoztatva Afrika felszabadításának s a gyarmati problémák megoldásának jelentőségét a színesek egyenjogúsításában. Az amerikai négermozgaloniban a második világháború után eluralkodott opportunizmus nyomására kiválik a szövetségből. Közben erősen közeledik a marxizmushoz, élére áll az amerikai békemozgalomnak, 1961-ben belép az USA KP-jába, majd Ghánába települ át, innen kezdve meg az Afrikai Enciklopédia szervezését. — V. KA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI. 20. óvf. (1964) 1—4. sz.: SZABOLCSI MIKLÓS Magyar irodalom a két világháború közt c. az Osztály 1963. évi nagygyűlésén elhangzott referátuma áttekinti a korszakra vonatkozó irodalomtörténeti összefoglalásokat — kitekintve az egyetemes irodalomtörténetre is —, s kimondja, hogy a két világháború közötti korszakot nem lehet egységes, egy művészi áramlattal meghatározható korszaknak tekinteni. A világirodalmat a húszas évek avantgardizmusa után a harmincas években, illetve már a húszas évek közepétől kezdve egy sajátos lehiggadás, a formajátékok jellemzik; a baloldali irodalomban ez az erőgyűjtés kora: a harmincas években a válság után és a fasizmus előretörésének idején a baloldali írók között, a korábbi korszak újításainak felhasználásával, egy „baloldali klasszicizmus" kezd kikovácsolódni. Lényegében ez a világirodalmi felosztás vonatkozik a korszak magyar irodalmának tagolására is. A magyar viszonyokat vizsgálva Szabolcsi felrajzolja az irodalom társadalmi, és ezen alapuló ideológiai-közvéleménvbeli hátterét: a nacionalista hamistudat-formákat, melyek sokrétűen áthatották a kor egész közgondolkodását, s így az irodalmat is. A kor magyar irodalmának alapvető, a kor íróit foglalkoztató politikai problémáit egyrészt az ország feudális maradványokkal terhes társadalmi struktúrájának, másrészt a fasizmus elleni harcnak kérdései alkották. A korszak 4 periódusra bontható. Az 1919— 24 közöttiben négy nagyobb irodalmi csoportosulás említhető: 1. A konzervatív író-kritikus gárda; 2. a Szabii Dezső körül csoportosult. az ellenforradalmat támogató, de a társadalmi kérdések iránt fogékony kispolgári rétegek íróinak köre; 3. a Nyugat ós 4. az emigráns szocialista irodalom. — A húszas évek második felét, a Nyugat egyre erősödő konzervativizmusa, az ellenforradalom ellen fordult) értelmiség „anarchisztikus-antikapitalista" mozgalmai (melyből a népi írók mozgalma is kinőtt), s az emigráns írók egy részének hazatértével a hazai szocialista irodalom kibontakozása jellemzi. — Az 1929 -1938-as korszak a fentebb világirodalmi vonatkozásban említett szintézis kora. a két világháború közöt ti magyar irodalom legnagyobb alkotó periódusa, központjában József Attila alakjával. — Az 1938—I l-es időszak két kisebb periódusra bontható : az első szakasza, 1941-ig, a fasizmus előretörésének időszaka, mely az irodalomra is hatott. 1941 után kialakul egy határozatlan profilú, ellentmondásos egység a fasizmus ellen. Általában az egész korszak irodalmát az egybefolyó tarkaság jellemzi. Leginkább körülhatárolható jellege a népi írók mozgalmának és a szocialista irodalomnak volt. A korszak stílusáramlatait elemezve Szabolcsi három törekvést emel ki: a népi, egyszerűségre való törekvést; az avant -gard mozgalmat, mely elsősorban nyelvi újításokra irányult; s az analizáló intellektuális hajlamot, melyet az esszé eluralkodása vagy Szabó Lőrinc lírája képviselt. — A hozzászólók közül NÉMETH LAJOS a két világháború közötti magyar képzőművészetről szólva hangsúlyozta, hogy a képzőművészet e korszakban hasonlóképpen jellemezhető, mint az irodalom Szabolcsi Miklós előadásában. A korszak hivatalos iránya az Aba-Novák, Molnár C. Pál-féle tin. római iskola volt. A festők zöme ugyanakkor a nagybányai iskola útját folytatta. Ezek mellett tevékenykedett a magyar avantgard festészet, melyet a KUT fogott össze. — UJFALUSSY JÓZSEF hozzászólásában hangsúlyozza, mennyire fontos Iiartók munkássága társadalmi hátterének vizsgálata. Rámutat arra is, hogy Kart ók hozzátartozott az 1916-ban indult, erősen háborúellenes európai avantgard művészi áramlataihoz. — ILLÉS LÁSZLÓ a magyar antifasiszta irodalom néhány problémájáról szólva kifejti, hogy 1941 előtt Magyarországon, mivel nem volt totális fasiszta uralom, az antifasizmus é£ a közvetlen osztályharc egybeesett. Csak a háború alatt szorult vissza a szociális követelés taktikai okokból. A felszólalás a továbbiakban példákkal illusztrálja a különböző politikai árnyalatú — elsősorban természetesen munkásmozgalmi - írók antifasiszta harcát. — KLANICZAY TIBOR A polgári irodalomtörténetírás öröksége és a .marxista irodalomtudomány, c. ugyancsak anagygyű-