Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOL YÓIR ATSZEMLE 1315 szerint csoportosítva. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a Dernschwam' könyvtár jelentős szerepet játszott a korszak magyarországi kulturális életében a kibontakozó európai humanizmus lényeges eredményeinek az intellektualizálódó maigyar társadalom felé történő közvetítésével . — HEREPEI JÁNOS Apáczai könyvtárának további nyomai c. közleményében felsorol néhány — ma különböző erdélyi és i magyarországi könyvtárakban található — művet, melyek feltehetően vagy bizonyosan Apáczai szétszóródott könyvtárának részét alkották. — DONÁTH REGINA A diplomáciai titkosirás XVII. századi használatához c. közleménye Jobann Ludwig Kuefstein konstantinápolyi császári követnek (1587 —1657) az Egyetemi Könyvtárban őrzött kéziratos hagyatékából közli (megfejtéssel) titkosírással írt iratok részleteit. röviden ismertetve a korszak európai titkosírás-gyakorlatának fő sajátosságait js. — ZSINDELY ENDRE Egy értékes hungarica. Batsányi János 1810-es, mostanáig lappangó műve a Schaffhauseni Városi Könyvtárban címmel Batsányi Der Kampf címen 1810-ben Németországban megjelent művét ismerteti. A kötet a címadó bölcselkedő költemény mellett 119 lapos függelékében egy politikai-állambölcseleti tanulmányt tartalmaz, amelynek tendenciája a feudalizmus elleni küzdelem és a napoleoni politika támogatása. — KOZOCSA SÁNDOR Adatok id. Szinnyei József életéhez (1830 —1913) címmel Szinvnvei kéziratos (rövidítve 1887-ben kiadott) naplója és néhány levele alapján ismerteti a kiváló bibliográfus pályájának néhány részletét. — TIBORC ZSIGMOND Adalékok a Népszava-napilap megindulásához címen Garami Ernő szerkesztő 1905-ben írott hat levelét közli Farkas Antal újságíróhoz, akit ekkor nyer meg a Népszava belső munkatársául. — MARKOVITS GYÖRGYT Vers-perek Horthy-Magyarországon c. közlése a Kassák Lajos ellen a „Szolgálók • élete'' c. verse miatt indított (felmentéssel végződött) sajtópert ismerteti. — VÉRTESV MIKLÓS Egy 1183-ban kiadott magyar krónika e. közleményében az Egyetemi Könyvtár egy 1690. évi katalógusa alapján feltételezi, hogy Velencében 1483-ban magyar krónika látott napvilágot. — BORSA GEDEON Hogyan korrigáltak 1566-ban a kolozsvári Heltai-nyomdában"', c. cikke a nyomda ez évi terméséből fennmaradt 48 korréktúráív alapján ismerteti a korrektor feltéhetőleg Heltai Gáspár — gyakorlatát. W.Ä. MAGYAR TUDOMÁNY. 1964. 2. sz.: ZÁDOR ANNA Henszlmann Imre emlékezete címen, születésének 150 éves fordulója alkalmából Henszlmann életművének roppant sokoldalúságát és rendkívüli tudományos jelentőségét emeli ki: alapos természettudományos képzés után és mellett (képzettségére nézve orvos volt) építészetileg és régészetileg is teljes felkészültségét, páratlan agitatív képességét és erős történeti látásmóddal párosult, szigorú elvi módszerességét. Felhívja a figyelmet Henszlmann Párhuzamok c. művére, a magyar romantika egyik első elméleti alapvetésére, nemzetközi visszhangú arányelméleti tanulmányaira, s a budapesti egyetem első művészettörténet professzoraként a magyar képzőművészeti nevelés és a hazai műemlékvédelem terén elért nagy eredményeire, nagy összehasonlító művészettörténetére, haladó művészetelméleti nézeteire. — HARANGHY LÁSZLÓ — R-EGÖLY-MÉREI GYULA A magyar orvostörténet múltja, jelen helyzete és jövő feladatai címen bevezetésül a magyar orvostörténeti irodalom múlt ját ismertetik a XVII. század végétől egészen a felszabadulásig (kiemelve, hogy a kort figyelemre méltó eredmónyei ellenére a rendszeres kutatómunkának csak szűkkörű volta jellemezte). Af 1-szabadulás után az orvostörténet az MTA többször átszervezett orvostörténeti bizottságában végül megfelelő irányítást, az 1952-ben megalakult Orvostörténeti Könyvtárban pedig jó forrásbázist, s a Könyvtár közleményeiben megfelelő kiadási lehetőséget is kapott. Ennek jele az (eredményeikben részletesen felsorolt) komoly kutatások megélénkülése. E kutatások során egyrészt kezdetben bizonyos idealizáló törekvések voltak megfigyelhetők, a természettudományi materializmust sem különböztették meg pontosan a történelmi és dialektikus materializmustól, társadalom- és orvostörténet összekapcsolása nem egyszer felületes volt. A legújabb kutatások közül az elvi kérdések, az orvosi gondolkodás fejlődése iránti érdeklődés, a Tanácsköztársaság egészségügyének feltárása emelendő ki: így vált lehetségessé az első hazai orvostörténeti tankönyv összeállítása is. Szerzők hangsúlyozzák, hogy az orvostörténet az orvostan erős specializálódásának korában már nemcsak szemléleti tárgy, hanem a szakosított orvostudomány egységét jelentő összefoglalás és az orvosi gondolkodás egységesülését biztosító tárgy, melynek a világnézeti nevelés szempontjából is jelentősége van. — SÍK ENDRE W. E. Burghardt Du Bois (1868 — 1963), a nagy néger tudós, az MTA tiszteleti tagja életpályáját ismerteti: már az atlantai egyetem 1896 —1910 közötti történészprofesszoraként megindított harcát az amerikai négerek teljes politikai egyenjogúsításáért (szemben a négerek politikai