Századok – 1964

Történeti irodalom - Battaglia; R.: A második világháború (Ism. Ránki György) 1291

TÖRTÉNETI IRODALOM 1291 Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak általánosságban, de éppen a gyártörténeti kutatások kiszélesítése érdekében pontos felsorolásokkal, a könyvtárak, bibliográfiák, lapok, folyóiratok, gyári és banklevéltárak részletes leírásával). S a források között külön helyet kap a visszaemlékezés-gyűjtés, melynek technikáját is részletesen ismerteti, sőt típuskérdéscsoportokat is közöl, utalva a pontos kérdésfeltevés jelentőségére és a dokumentumjelleg.biztosításának technikai ismérveire is. E módszer, mely nálunk a párttörténeti kutatás keretein csak alig lépett túl, különösen nagy figyelmet érdemel és tanulságos számunkra. Végül az utolsó fejezet keretében a gyárakban létrehívni javasolt kutatócsoportok munkájához ad a szerző praktikus tanácsokat a csoportok megszervezésétől a munkatervek elkészítésén és vitaülések programján keresztül az anyaggyűjtés, jegyzetelés, forrásjelölés és feldolgozás technikai kérdéséig. Érdemes tehát felhívni mindazon kutatók figyelmét e könyvre, akik a modern kor gazdaságtörténetével foglalkoznak, vagy kívánnak foglalkozni, de talánméginkább azokét, akik egyetemeken azon fáradoznak, hogy a kutató munkába felső éves hallgatókat, frissen végzett tanárokat vonjanak be, akik egyetemi - doktori értekezések munkáit irányítják, akik levéltárakban dolgoznak, s természetesen mindazokét, akik iskolákban vagy gyárakban kedvet éreznek e munka végzéséhez. Értékes útmutatást, hasznos tanácsokat és ötleteket meríthetnek Hans Kadant újabb munkájából. BEBEND T. IVÁN ROBERTO BATTAGLIA: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1963. 410 1.) A magyar könyvkiadás mind ez ideig nem kényeztette el az olvasókat a második világháború történetét feldolgozó munkák megjelentetésével. Ha jól átgondoljuk, Commager amerikai történetírónak közvetlenül a háborút követő, történeti foi'rásokat alig használó, inkább csupán a főbb eseményeket összefoglaló könyve után közel 10 éves szünet következett, míg az elmúlt években megjelentették Deborin szovjet történésznek az előbbinél sokkal gazdagabb anyagra támaszkodó, de számos megállapításában vitatható könyvét, így Battaglia olasz marxista történész munkája csupán a harmadik, mely ilyen igénnyel magyarnyelven megjelent. A könyv jellegét születésének körülményei határozzák meg, eredetileg a Vie Nuove című hetilapban jelent meg folytatásokban, tehát népszerű összefoglaló céllal készült, habár könyv formájában történő megjelentetése céljából a szöveg egyes részeit — mint a szerző előszavában is közli — tudományosan elmélyítették. Ebben a műfajban — benyomásunk szerint — nem csupán igen jól sikerült könyv, de úgy véljük, hogy a magyar történészek számára is bizonyos tanulsággal szolgálhat. Tanulsággal mindenekelőtt a tekintetben, hogy nem állja meg helyét a tudományos és népszerű történeti munkát szembeállító nézet. A népszerűsítő történeti irodalmunkban elterjedt rendkívül sok leegyszerűsítés, sematizálás kiváltott egy olyan ellenhatást, hogy egy témának csakis adatszerűleg legteljesebb feldolgozása tekinthető tudományos munkának. Ez pedig munkáink tekintélyes részét csak a szakemberek szűkebb körében teszi élvezhetővé, csak egyes rószidőszakot tehet feldolgozás tárgyává, hiszen nagyobb átfogó kérdések feldolgozása ilyen módszerrel köteteket kívánna. Battaglia könyve példamutató tehát egy ilyen átfogó jellegű probléma feldolgozása tekintetében, helyesen szelektál s foglalja össze a legfontosabb eseményeket, ugyanakkor a népszerűsítés ürügyén elkerüli az olcsó leegyszerűsítést, a szenzációhajhászó részletek, az érdekes, dc olykor másodrangú problémák helyett valóban az események lényegét fogja meg. Battaglia mint marxista helyesen abból indul ki, hogy ,,az európai összeütközés igazi okai még az államok közti konfliktus előtt, az egyes országok belsejében jöttek létre". Ennnek megfelelően,ha röviden is, mindig kitér az egyes országok belső társadalmi struktúrájára s ennek a külpolitikára gyakorolt hatására. A második világháborúról szóló munka esetében különösen nem tartjuk fontosnak, hogy ismertetésünk a mű tartalmi összefoglalását nyújtsa. Inkább néhány újszerű megállapításra, jól megírt részletére kívánjuk felhívni a figyelmet, mely megmutatja a mű értékeit. Nem mehetünk el szó nélkül a munka indítása mellett. Battaglia nem alkalmazza a magyar történészek körében oly elterjedt hosszú, sablonos bevezetőket, melyben a kérdés minden előzményét igyekeznek kifejteni, rendkívül találóan választja ki azt a pontot, mely alkalmasnak kínálkozik a második világháború tárgyalásának elindítására, az ún.