Századok – 1964

Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107

122 M. TRO.TÄX A Monarchia szétesése után jelentősen megerősödött a munkásság forra­dalmi-felszabadító harca. November elején mind Bereg vármegyében, mind pedig az ország többi vármegyéjében is a hatalom ténylegesen a nép kezébe került. A megye váro­saiban és községeiben a munkások gyűléseket szerveztek, eltávolították a burzsoá kormány reakciós képviselőit, lefegyverezték a csendőrséget, a bör­tönökből kiszabadították a foglyokat. A munkások barátkoztak a katonákkal. Munkácson pl. az ipari üzemek munkásai a 65. gyalogezred katonáival barát­koztak.5 4 A megye központjába, Beregszászra és Budapestre mentek a helyi hatóságok képviselőinek jelentései a forradalmi helyzetről. A parasztok for­radalmi fellépésének szervezői és vezetői az Oroszországból hazatért hadifog­lyok és a hadsereg széthullása következtében hazatért forradalmi hangulatú katonák. A favágók és a parasztok nagy tüntetése a fennálló rendszer ellen 1918 november 4—6-án zajlott le az ilosvai járás Hátmeg nevű községében. A hátmegi erdőgondnokság főnöke jelentette az állami erdők igazgatóságának: „Folyó hó 4-én du. 1 órakor a hátmegvidéki nép a hazatért katonák által felizgatva láza­dásszer űlcg megrohanta a hátmegi erdőgondnoksági irodát s azt teljesen fel­dúlta." A jelentés továbbá rámutat arra, hogy a felkelők megtámadták a csendőrlaktanyát, ahol 4 csendőrt lefegyvereztek, szétdúlták az erdőgondnok­ság irodáját, az okmányokat, folyóiratokat és az adósok könyvét összeszakí­tották, „sárba szórták és taposták s az egész irattárat megsemmisítették".55 A fellépés megfékezésére fegyveres büntetőszázadot küldtek Beregszászból, amely a felkelőkkel kegyetlenül leszámolt. A bűntető század néhány napig tartózkodott a faluban, és ezért a parasztokra 2500 korona sarcot vetettek ki. 1918. november 5 én a munkácsi járás Nagylucska község körzetében a parasztság nagy tüntetést rendezett. A fellázadt parasztok a forradalmár katonákkal az élen felléptek a reakciós magyar hivatalnokok és a földbirtokosok ellen, birtokukba kezdték venni gróf Scliönborn és báró Kohner bérlő földjeit. „Tegnap Verbnik pusztán ürítették ki a báró Kohner uradalom magtárát és ökrösfogataival hordták szét a környékbeli falvakra, különösen Nagylucs­kára"5 6 — jelentették Budapestre Munkácsról 1918. november 6-án. E fellépés elfojtására a kulákok, a jegyzővel és Bainszki M. nevű görög katolikus pappal egyetemben a munkácsi katonai parancsnoksághoz fordultak segítségért; ez Nagylucskára egy büntető századot küldött. „Az elfojtó karhatalmi század brutális parancsnoka — így szól a községi elöljáróság jegyzőkönyve (kelt 1919. január 30-án) — a XX. század szégyenére a lázongást vezető — 7 évet a kato­naságnál és a világháború vérzivataraiban átharcoló — katonát kihallgatás nélkül felakasztotta és a többi drága hős katonákat, védtelen asszonyokat, gyermekeket durván megbotoztatta."57 így ölték meg Gabóda Ivánt, a paraszti lázadók vezérét és a fegyverek segítségével elnyomták a nagylucskai parasztság lázadását. Mindez világosan arról tanúskodik, hogy a megye, valamint az ország más megyéinek dolgozói 1918 november első napjaiban határozottan a kizsák­mányolók és a közigazgatás ellen léptek fel, spontán harcot folytattak a fenn­álló társadalmi és politikai rendszer megdöntéséért. Ők olyan hatalom léte-54 Új Magyarország, 1918. nov. 5. 2. sz. 55 KTÁL 126 f., 1. 1. 35 ügy, 38. 1. 50 KTÁL munkácsi fiókja, 64 f., 1. 1. 328 ügy. "KTÁL 283 f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom