Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 123 sítésére vágytak, amilyenről a Szovjet-Oroszországból és Ukrajnából hazatért volt hadifoglyok beszéltek nekik, azaz tanácshatalomról. A volt hadifoglyok és a hazatért forradalmi hangulatú katonák mindenütt mint a felkelések vezetői szerepeltek. Magyarország burzsoá kormánya a reakciós államapparátussal egyetemben, mint a széles néptömegek ellensége, kegyetlenül elnyomta a parasztok lázadását és vezéreikkel véresen leszámolt. A burzsoá hatalom képviselői, miután november közepéig bizonyos mértékben sikerült elfojtaniok a parasztok lázadását a megyében, azt hitték, hogy teljes rendet és nyugalmat teremtettek. Azonban ez korántsem volt így. 1918 novemberében erősen kiéleződött a munkások sztrájkharca Munkács, Beregszász, Szolyva stb. gyáraiban és üzemeiben, ahol a volt hadifoglyok, kommunisták és a velük együttérzők határozott tevékenységet fejtettek ki. A sztrájkmozgalom kiterjedt a vasutakra is. A vasutasok a Lavocsne—Csap iitszakaszon folyó sztrájkjának elfojtására a magyar burzsoá kormány egy század katonát és egy páncélvonatot küldött.5 8 A forradalmi-felszabadító harc kiterjesztésében jelentős szerepet játszottak a szociáldemokrata szervezetek baloldali csoportjai. Különösen erős és befolyásos volt a munkácsi szociáldemokrata szervezet baloldali csoportja Oalgóci János asztalossal az élén. Nagy munkát fejtettek ki a munkások között. 1918. november 24-én megalakult a Kom munisták Magyarországi Párt j a, melyhez tartozott a „Ruszka Krajna", azaz Kárpátontúl kommunistáinak csoportja is. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának nagy jelentősége volt a forradalmi felszabadító mozgalom továbbfejlesztésében, a tanácshatalomért vívott harcban. A kommunista párt csoportjai és szervezetei, amelyek a megye városaiban és községeibén nyomban megalakultak, a munkások forradalmi-felszabadító harcának élére álltak. De le kellett persze még küzdeniök a szociáldemokrata szervezetek opportunizmusát, mely Bereg vármegyében is, különösen a párt vezetőségében érvényesült. A harc jellege, noha nem szűnt a helyi burzsoá-nacionalisták ellenséges tevékenysége, a kommunista párt, a helyi kommunista csoportok és szervezetek hatására mind szervezettebb és forradalmibb lett. A kommunista párt, kommunista csoportok és szervezetek megalakítása óta a mozgalom, minthogy élére a népből kikerült emberek álltak, s vezetése és irányítása a kommunista párt kezében volt, nemcsak minőségileg lett új, hanem mennyiségileg is megnövekedett. A forradalmi harcba bekapcsolódott Bereg vármegye különböző nemzetiségű dolgozóinak minden rétege, akik számára példakép volt Szovjet-Oroszország és Ukrajna munkásainak harca a külső és belső ellenforradalommal szemben a szovjethatalom megerősítéséért. A forradalmi harc fellendülése Bereg vármegye munkásai között észlelhető volt mind az ukrán, mind a magyar községekben, ami a munkások nemzetközi, testvéri egységéről és barátságáról tanúskodik; a bolsevizmus eszméinek hatása alatt egységesen léptek fel a burzsoá rend ellen és a tanácshatalomért. A mezőkaszonyi járás Kisdobrony magyar lakosú község református kántora Magyarország vallás- és közoktatásügyi miniszteréhez írt levelében jelenti: „Oroszországból hazajött foglyokkal jött be a nép közé a rendfelforgató, fegyelmet nem ismerő eszme. . . megalakították a »Néptanácsot«. És az itteni néptanács nem egyéb, mint rendfelforgató csoportosulás." A levél továbbá rámutat a volt hadifoglyok forradalmi öntudatának növekedésére, akik nemcsak a 58 KTÁL munkácsi fiókja, 90 f., 1. 1. 2530 ügy, 3. 1.
