Századok – 1964

Történeti irodalom - Czóbel Ernő válogatott írásai (Ism. Esti Béla) 1264

TÖRTÉNETI IRODALOM 1265 történeti és irodalomtörténeti kutatásainak ennél jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdo­nítanunk. Czóbel Ernő már középiskolás diák korában eljegyezte magát a munkásmozga­lommal. Szemléletét ettől kezdve a marxizmus alakítja. Hamar felismeri, hogy a marxiz­mus csak akkor válhat valóban hatásos fegyverré a magyarországi proletariátus kezében, ha nem dogmák gyűjteményeként kezelik, ha mint elvet, mint módszert, a hazai viszo­nyokra alkalmazzák. A marxizmus nemzetközi érvényessége — írja 1907-ben — „nem abban van, hogy kész receptjei vannak minden ország számára, hogy egyazon kaptafára akarja ráhúzni minden ország munkásmozgalmát, hanem éppen abban, hogy figyelembe veszi minden ország sajátságait, hogy nem akarja minden ország mozgalmát az elméletnek egyazon formuláival boldogítani".2 Czóbel azt is megértette, hogy a marxizmus magyar­országi alkalmazásának a magyar történelem marxista elemzése a kiinduló pontja: „Ami eddig volt ebben az országban, amit átélt a magyar proletariátus, az határozza meg, hogy milyen formákat vesz magára nálunk a marxizmus . . . Magyarországon nemcsak a kapitalizmus fejlődése, de fejlődésének az elmaradása is kínoz bennünket . . . Nekünk éppen a hátramaradottság ad föl kérdéseket, a visszavetettség kényszerít feleleta­dásra . . . így állítódik a magyar történelemben új kérdések elé a marxizmus, kérdések elé, mikre eddig a polgári tudomány sehogy sem tudott felelni."3 Ezek a sorok arról tanúskodnak, hogy Czóbel Ernő a századeleji magyar szociál­demokrata mozgalom egyik legégetőbb és egyben legelhanyagoltabb feladatát látta meg, és a reá jellemző I udományos alapossággal kezdett munkához annak érdekében, hogy elősegítse e feladat megoldását. Fentebb felsorolt írásaiban a polgári történetírás idealista nézőpontjának kritikájaként a magyar történelem anyagi indítékait hangsúlyozza, és tárja fel sok eredeti forrás alapján. Márki Sándor Dózsa-könyvéről szólva pl. ezt írja: „A magyar parasztforradalom dialektikus történetét csak az fogja megírni, aki az áruter­melés, a kereskedelem és pénzgazdaság fejlődéséből ós osztályellentéteket kihegyező, a politikai hatalom új megoszlására vezető hatásaiból fejti fel a forradalmi harc feltételeit, tényezőit, lefolyását és eredményeit."4 Az alábbi sorokat a pápai kizsákmányolásról szóló cikkeinek befejezésében olvashatjuk: „Nemcsak a kizsákmányolást láttuk, hanem azt is, mint lett ez a kizsákmányolás, melyet a modern magyar történetírás még nem ismer, a katolikus elrejt, a semmit meg nem értő, de mindent megbocsátó protestáns egyháztörté­net elpalástol vagy meg sem lát, mint lett a katolikus egyháztól való gyökeres elszaka­dásnak egyik leghevesebb ösztönzőjévé."5 Heltai Gáspár dialógusát elemző tanulmá­nyát — mely kétségkívül a legjelentősebb és legmaradandóbb értékű Czóbel magyar történeti-irodalomtörténeti munkái között — részletes gazdaságtörténeti ós művelődés­történeti fejtegetéssel vezeti be, mert, mint írja, a protestáns prédikátorok „.. .a fényűző, tobzódó életet nem a benne látott és megutált erkölcstelenségért magáért — de a nagy szegénység miatt, az ilyen élet költséges és tarthatatlanul, megbírhatatlanul drága voltá­ért ostorozzák"/' A gazdasági alap meghatározó szerepének feltárása a magyar történelemben, ezzel a magyar történetszemléletnek a feje tetejéről a talpára való állítása — ez a törekvés vörös fonálként húzódik végig Czóbel magyar történeti munkáin. Itt-ott elkövetett túlzá­sai, tévedései ellenére a maga idején útt örő vállalkozás volt ez, egyike a magyar történelem marxista elemzésére irányuló legelső kísérleteknek. Éppen ezért a marxista magyar tör­ténetírás múltjával foglalkozó kutatásnak egyszer el kell végeznie Czóbel Ernő magyar történeti munkáinak részletes elemzését. Jó lett volna, ha erre már a válogatott írások ki­adásával egy időben sor kerül. Ez a válogatás-szerkesztés munkájában is segített volna, például abban, hogy Czóbel fentemlített fő törekvését az írások csoportosítá­sával is jobban érzékeltesse a kötet. Az a megoldás ugyanis, amely a magyar törté­neti ós az irodalomtörténeti tárgyú írásokat külön csoportosítva, egymástól távol helyezi el a könyvben, s egy témakörön belül sem veszi mindig figyelembe a cikkek egymással való összefüggését, valamint megírásuk időrendjét, elködösíti a szerző témaválasztásai­nak indítókait, egész magyar történeti munkásságának alapkoncepcióját. A körülmények nem tették lehetővé, hogy Czóbel Ernő tudományos tevékenységét a megkezdett irányban folytathassa. A Tanácsköztársaság leverése után bebörtönözték, innen fogolycsere-akció révén a Szovjetunióba került. Itt kezdi meg, mint a moszkvai Marx—Engels Intézet egyik vezető munkatársa, élete fő munkáját: Marx és Engels életének, tevékenységének kutatását. Sajnos e nemzetközileg is nagyjelentőségű munkál* 2 Marx és a magvar proletáriátus. Czóbel Ernő válogatott írásai, lípest, Kossuth. 1963. 3. 1. 3 IÏO. 4-0. I. 4 Dózsa György és forradalma. Uo. 51. 1. ÖA pápai búcsúkereskedésről. Uo. 47. 1. • Heltai Gáspár dialógusa a részegségről és tobzódásról. Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom