Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 121 nagy számban özönlenek az országba államellenes elemek. Ezáltal fokozódik az állam, a fegyveres erő, valamint általában a társadalom ellen irányuló ama veszély, amely a forradalmi aknamunkában, kémkedésben és szabotázsban rejlik."5 0 Mindezekben az esetekben „felhívják az illetékes kormányzóságok vezetőit, ama forradalmi eszmék terjesztése elleni harc fokozásának szükségességére, amelyek az Oroszországból hazatérő hadifoglyokkal együtt kerültek az országba." A kassai katonai körzet parancsnoka Bereg vármegye alispánjához intézett 1918. augusztus 24-én kelt levelében segítséget kér a kémelhárítók munkájához. A katonai parancsnokság arra hivatkozik, hogy „ellenségeinknek a harcvonalakon folytatott nyílt harcát mögöttes országrészeinkben ügynökeik által irányított aljas aknamunka kíséri. Legszámottevőbbek azok a kísérletek, melyek a lakosság bizonyos megbízhatatlan elemeinek befolyásolása révén kedvezőtlen hangulat keltésére és államellenes mozgalmak megindítására (különösen a munkásság körében) irányulnak."5 1 1918 augusztus végén Bereg vármegye alispánja táviratot küldött a magyar belügyminisztériumba: „Ellenséges elemek a máramarosi ruszinok között ukrán eszméket terjesztenek. A határmenti (Bereg vármegye — T. M.) lakosság, intézkedéseink ellenére, a bolsevik Oroszországgal való rokonszenvét fejezi ki. A rendelkezésre álló csendőrállomány elégtelen az esetleges zavargások megfékezésére. "52 Mindez szemléltetően arról tanúskodik, hogy Bereg vármegye dolgozói, ugyanúgy mint Kárpátontúl összes dolgozói, Szovjet-Oroszország és Ukrajna példáját követve, különösen a hadifoglyok hazatérése után, határozottan olyan jogokat követeltek, mint amilyeneket Szovjet-Oroszország és Ukrajna dolgozói élveztek. Példát vettek az orosz és ukrán munkásokról, akik szovjet hatalmat létesítettek. Mindez új alkotóelemekkel gyarapította a Bereg megyei munkásság forradalmi felszabadító harcának tartalmát. Az ország minden nemzetisége forradalmi felszabadító harcának eredményeképpen, amely közvetlenül a Nagy Október hatására fejlődött ki, 1918 október végén győzött a polgári demokratikus forradalom és az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott. Romjain több új burzsoá állam létesült, köztük a Magyar Népköztársaság is gróf Károlyi Mihállyal az élén. A hatalom birtokbavétele után a polgári koalíciós kormány Károlyi Mihállyal, majd pedig Berinkey Dénessel az élén, a burzsoá-demokratikus forradalom kérdéseit sem oldotta meg kielégítően. A 8 órás munkanapot, amelyért a munkások harcoltak, nem valósították meg. Nem oldották meg akkor a munkásokat nyugtalanító olyan kérdéseket sem, mint az agrár-, a nemzetiségi kérdést és több problémát. A koalíciós burzsoá kormány felhívásaiban a lakosságot a meglevő burzsoá rendszer megőrzésére szólította fel és óva intette bármilyen forradalmi tevékenységtől.5 3 Nem akarta megoldani az ország egész történelmi fejlődésének menetével felvetett fő szociális-gazdasági kérdéseket. Egy célja volt : megakadályozni a forradalmi mozgalmat, megállítani félúton a forradalmat. Azonban a történelmi fejlődés menete szocialista forradalmat készített elő, amely a dolgozók életének minden lényeges kérdését volt hivatott megoldani. 50 Uo. 283 f., 1. 1. 6249 ügy, 8. 1. 54 Uo. 283 f. (1918. aug. 24.). 52 KTÁL 283 f. (1918 aug.). 53 Uj Magyarország, 1918. nov. 6. 3. sz. Munkács.
