Századok – 1964
Történeti irodalom - Újabb történeti demográfiai irodalmunkról (Fügedi Erik) 1252
1256 TÖRTÉNETI Iii OD ALOM sorok közt azt sejteti, hogy az előadónak erre a korszakra vonatkozólag is volna egy s mát észrevétele. Ettől eltekintve el kell ismerni, hogy az előadás a források mélyreható ismerete tdapján épült fel. Az itt ismertetett két előadás azonban nemcsak az előadók munkássága, hanem egy már lassan tekintélyessé váló irodalom alapján született meg. Ez az irodalom eddig egyetlen forráskiadványt mutathat fel; a KSH Könyvtára és a Művelődésügyi Minisztérium levéltári osztálya közös kiadványaként Danyi és Dávid, szerkesztésében megjelentetett „Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787)" c. vaskos kötetet.1 0 A II. József által elrendelt első népszámlálás országos és megyei eredményeit Thirriny Gusztáv már 1938-ban közölte, de az akkori viszonyok között a községek szerinti részletezés közlésére nem kerülhetett sor. Ezen túlmenőleg Thirring kutatásai óta még néhány megye anyaga is előkerült, sőt a kötet szerkesztésének lezárása után Vörös Károly felfedezte a Bars megyei adatokat, s azokat a Történeti-statisztikai évkönyv 1961 — 62. évfolyamában közölte.11 Az eredmény tehát az, hogy Abaúj-Torna, Arad, Bács-Bodrog,. Fejér, Hont, Krassó, Pozsega, Pozsony, Szerém, Temes, Ung, Verőce, Zágráb, Zólyom megye területének kivételével ma községenként rendelkezésünkre áll a lakosság és a házak száma. A József-féle „Populationsbeschreibung" részletezte a jogi és távollevő, ill. idegen népességet, a férfiak és nők számát, a férfiakon belül egyrészt a családi állapot szerint a házasokat és nőtleneket, másrészt a foglalkozás szerint a papokat, nemeseket, tisztviselőket, polgárokat, parasztokat, ezek örököseit és a zselléreket, s feltüntette az 1 — 12, ill 13 — 17 éves fiúkat. Ezeken az adatokon kívül a település jogállása és a birtokos neve is megtalálható az összeírásban., A kötet túlnyomó része ezeket az adatokat tartalmazza (1 — 369), s ezeket rövid bevezetéssel (1*—47*) és a községek adatait megyénként összesítő összefoglaló táblázatokkal (50* —64*), ill. függelékkel (373 — 389) egészíti ki. A kötetben közölt adatsorok jelentősége igen nagy. A megyei összesítések az országos, a községenkónti adatok pedig a helyi fejlődós sok kérdésére adhatnak választ. A történész csak örömmel üdvözölheti a kiadványt, amely nemcsak a magyar, hanem a szomszédos országok kutatói számára is becses forrásanyagot bocsát rendelkezésre. A bevezetés a forráskiadványok szokványos módszerével a népszámlálás szervezetét, végrehajtásának kérdéseit vizsgálja meg, rátér a közlés és a feldolgozás módszerére és végül értékeli a népszámlálás fontosabb országos adatait, s azokat a későbbi népszámlálások adataival veti össze. Az ezzel kapcsolatos problémákra még visszatérünk, annyit azonban már itt is meg kell állapítanunk, hogy ilyen formában ez az utóbbi rész kevéssé sikerült. Történeti demográfiai kutatásunk mai állapota mellett nem sok értelmét látjuk olyan összeállításoknak, amelyek 1784/87 után az 1869-i adatokkal folytatják a sort, nem is beszélve azokról a táblákról, amelyek kereken kétszáz esztendős ugrással a József kori számokat az 1960-as népszámlálás mellé állítják. Egyes táblák határozottan az elsietettség benyomását keltik, pl. a 18. és 19., ahol ház helyett a címben és a táblafejben egyaránt háztartás szerepel. Ezek a táblák még abban a hibában is szenvednek, hogy a kérdést elszigetelten vizsgálják. A szabad királyi városok adataiból ui. csak akkor vonhatunk le világos következtetést, ha legalább az egyemeletes házak számát ismernénk. Mint minden forráskiadványban, itt is felmerül a feldolgozás kérdése. Szerény véleményünk szerint szerencsésebb megoldás lett volna a feldolgozást a forrásközléstől teljesen elválasztani, s későbbi időpontban alaposan kimunkált adatsorokban bemutatni, hogy mit jelentenek ezek a számok a magyar demográfiai fejlődés szempontjából. A történeti demográfia területéről megjelentetett feldolgozások egy része az országos adatokat vizsgálja, másik része egy-egy megye vagy község demográfiai adatait "Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Bpest. 1960. 11 Vörös E.: Az első magyarországi népszámlálás Bars megyében. — Történeti statisztikai évkönyv 1961 — 1962. 192-216. 1.
