Századok – 1964
A történelemoktatás kérdései - Balázs Györgyné: Gondolatok a történelem életszerű oktatásáról 1235
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Balázs Györgyné : Gondolatok a történelem életszerű oktatásáról A történelemtudomány és oktatás területén a korszerűség követelményeként jelentkezett az emberi fejlődés törvényszerű útjának életteli, a valóság bonyolult dialektikáját bemutató ábrázolása.' Úgy tűnik, hogy e probléma mintegy gyújtópontja azoknak az igényeknek, amelyeket az iskolai gyakorlat is felvetett, amelyre világos választ vár.- Elszakíthatatlan kapcsolatban van azokkal az eléggé nem méltányolható eredményekkel is, amelyeket a szocialista pszichológia és pedagógia éppen a „személyiség sokoldalú fejlesztése" ós a meggyőződés rangjára emelt világnézet realizálása érdekében kimunkált.3 A címben jelzett probléma megközelítési módja bonyolult, mert a megjelenési forma oldaláról kívánja megközelíteni az alapelveket, a kifejezés oldaláról a tartalmat, mert szükségképpen érint tisztázatlan fogalmakat, — s mert az ismeretszerzés különböző fázisaiban szerepel. Tisztázásra szorulnak az életszerűség fogalmának összefüggései is, mert — mint a társadalomtudományok többi területein — e részletkérdésben sem nélkülözhetjük a szintetikus látásmódot. A történelem-, a neveléstudomány, az oktatás-lélektan eredményeinek együttes látása nélkül nem juthatunk el a probléma kulcsához. Hozzáfűzhetjük ebhez azt. hogy e területen különösen megengedhetetlen lenne a kérdés kizárólag deduktív oldalról való megközelítése.4 A követelmények mellett számba kell venni a jelen valóságát is. Mindezek együttesen teszik csak lehetővé, hogy biztonsággal igazodjunk el abban a kérdésben, hogy a történelem életszerű oktatásának igénye hogyan következik az említett tállományok logikájából. Melyek azok a megkülönböztető jegyek, amelyek felfogásunkat ós gyakorlatunkat megkülönböztetik, a különböző polgári pedagógiai irányzatoktól és történetírási iskoláktól. A tanulók jelen generációjának tudat- és érzelemvilága milyen közvetítési formát követel? S a köztudatban végbement változások hogyan befolyásolják a közvetítési módot? Ehelyütt mindössze arra szorítkozunk, hogy nyomon kövessük a probléma megközelítési módját, úgy, ahogy a tantárgy pedagógiánk sajátszerű jellegéből és feladataiból következik.5 1 A korszerűség követelményeként, illetve a közoktatási reform elveinek megvalósulási feltételeként tárgyalják a történelem életszerű oktatásának kérdéseit a következő tanulmányok: 1Elekes Lajos: A történelem és korszerű általános műveltség. Századok. 1961. Elekes Lajos: Korszerűség és tudományosság a történészképzésben. Történelemtanítás. 1962. Szabrlcs Ottó: A középiskolai történelemtanítás reformja. Történelemtanítás. 1902. Vas Károly: Az alsófokú történelemtanítás reformja. Történelemtanítás. 1962. 5. sz. Ehelyütt, Elekes Lajos Századokban megjelent tanulmányából idézünk: ,.A történelem tudományosságának fő kritériuma a dialektikus materializmus felfogásában vett törvényszerűség elismerése és érvényesítése . . . minél teljesebb, élettelibb az ábrázolás, annál nagyobb a politikai nevelő és mozgósító hatás .. . Komoly feladatot jelent: a lényeges kiválasztásának és a bonyolult sokrétűség érzékeltetésének egybefüggő, történetírói hitelességgel csak együtt megoldható feladata. A kettős feladat megfelelő megoldása, a hiteles, érzékletes nevelőhatását teljes egészében kibontakoztatni tudó történetírás kulcsproblémája." s Pl. „A tanulmányok a világnézeti nevelés köréből" c. kötet. Bpest. Tankönyvkiadó. 1963. • Gondolunk itt mindenekelőtt Sz. X. Rubinstein : Gondolkodáslélektani viszgálatok. Bpest. Gondolat. 1960 valamint Lét és tudat. Bpest, Kossuth. 1962 című munkáira. Jakobszon : Az érzelmek pszichológiája. Bpest, Tankönyv -kiadó. 1960 munkáira. A hazai irodalomban Kelemen László: Neveléslélektan c. főiskolai jegyzetére 1960, Kelemen László: A 10- 14 éves tanulók tudásszintje és gondolkozása (Bpest. Akadémiai Kiadó. I964Y valamint Lénárd Ferenc: A probléma-megoldó gondolkodás e. munkájára. Bpest. Akadémiai Kiadó. 1963. A történelemoktatás vonatkozásában pl. Reako és Küppers foglalkozik a „Történelmi tananyag elsajátításának pszichológiájáéval. 4 Az oktatómunka megtervezésének fázisában is szükségszerű a követelmények szembesítése a társadalmi valósággal, a társadalmi tudattal, műveltséggel. Ezt jelzi Faludi Szilárd: Tantervi kutatások a Pedagógiai Tudományos Intézetben (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1960. 299 1.) című dolgozatában. — A tantárgyi feladatrendszer vizsgálatánál nemcsak a dedukciót alkalmazták. ,,A társadalmi igények" felmérése kifejezésre juttatta azt, ami a nevelési célban adva van. de egyszersmind a társadalmi gyakorlat sajátos és időszerű problematikájával eleven egységben utal erre a perspektivikus célra. — Megállapítja, ,,hogy az igények felmérése az itt és most konkrétan jelentkező igéuyek empirikus vizsgálatát jelenti, a eélt ez »lehozza az égből a földre«." 5 A történelem tantárgyi fogalmi tisztázását Veress Judit végezte el. Magyar Pedagógia. 1963. 2. sz. 146. 1.
