Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
118 M. TROJÄN Tüntetésekre került sor a Szovjet-Oroszországgal való szolidaritás jeléül a megye falvaiban is. A nebéz szociális gazdasági helyzet, a rekvirálások, a különféle adóterhek idézték elő e tüntetéseket, amelyek egyenest a fennálló rend ellen irányultak. 1917 decemberében Bereg vármegye alispánja ezt irta körlevelében: ,,A vármegye egyes vidékeiről több ízben kaptam értesítést, hogy a lakosság között a rekvirálással, hadiszolgáltatással, a közélelmezéssel és hadisegélyekkel kapcsolatban a hatóságokkal szemben nagyfokú elégedetlenség nyilvánul meg."4 0 Az alispán felhívta ezzel kapcsolatban az alárendelt járási tisztviselők figyelmét, hogy a helyzetet sürgősen meg kell változtatni. Jelentős esemény, amely ezidőtájt az Osztrák-Magyar Monarchiában a forradalmi felszabadító mozgalom növekedéséről tanúskodik, az 1918 január második felében lezajlott általános sztrájk. Az általános sztrájkhoz csatlakoztak a Nyugat-ukrán Földek (Galicia) és Kárpátontúl munkás tömegei. Bereg vármegye dolgozói: ukránok és magyarok az elsők között léptek harcba. 1918. január 20-án sztrájkot hirdettek a munkácsi dohány- és téglagyár munkásai, Beregszász, Beregszentmiklós munkásai és mások.4 1 Ezek az események tanúskodtak arról, hogy a munkások az imperialista háború beszüntetésére törekedtek, s hogy készek voltak harcolni a szovjet hatalom megvédéséért Oroszországban és Ukrajnában. Jóllehet a januári sztrájkot a szociáldemokrata párt opportunista vezetőinek árulása következtében gyorsan elfojtották, jelentősége mégis igen nagy. Előhírnöke volt az ausztriai-magyarországi forradalom növekedésének. Ijj'Az 1918 évi januári sztrájkról V. L. Lenin a következőket írja: „Tanúi voltunk e napokban az osztrák munkások hősi harcának (értsd Ausztria' Magyarország munkásait —T. M.) az imperialista rablók ellen. Még lia sikerül is a rablóknak egy időre megállítani a mozgalmat, teljesen megszüntetni nem tudják —• a mozgalom legyőzhetetlen."42 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek befolyására Bereg vármegye egyes ipari vállalatainak munkásai között növekedett a baloldali szociáldemokrata csoportok és szervezetek hatása. Ilyen csoportok voltak a munkácsi állami dohánygyárban, Palánkán, Váralján stb. A munkácsi dohánygyárban például az 1918 májusában megalakított szociáldemokrata szervezet baloldali csoportja beszervezte a munkásokat, terjesztette a „Dohánygyári munkás" c. saját újságját, felvetette a munkásság anyagi helyzetének és létfeltétele megjavításának kérdését. Az anyagi helyzet megjavításának kérdését egybekapcsolták a politikai jogokért, a fennálló társadalmi-politikai rendszer ellen folytatott harccal. A dohánygyár vezetősége már 1917. május 7-én jelentést tett a budapesti Főigazgatóságnak a munkások forradalmi hangulatáról, a munkások nagyszámú belépéséről a szociáldemokrata szervezetbe, a munkásság szervezettségéről a gyáron kívül'is. A jelentés végén levonja a következtetéseket azokból az eseményekből, amelyek a gyárban történtek: „egyszóval a bolsevizmus itt teljesnek mondható".4 3 A munkások forradalmasodása gyorsan növekedett. Itt nagyon kitűnik az oroszországi forradalmi események hatása. Miután részletesen tájékozódtak a 40 KTÁL 721 f., 1. 1. 1506 ügy, 11. 1. 41 V. Uszenlco : A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a forradalmi mozgalom fejlődésére Kárpátontúlon az 1917 —1919. években. Kijev, 1955. 71. 1. 42 V. I. Lenin Művei, 26. köt. Bpest. 1952. 489. 1. 43 KTÁL munkácsi fiókja, 64 f., 1. 1. 328 ügy.
