Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 119 szovjethatalomról, teljes szolidaritásukat fejezték ki vele, és kifejezésre juttatták kívánságukat, hogy saját népük közt is hasonló rendet vezessenek be. Ebben az irányban nagy munkát fejtett ki agyár szociáldemokrata szervezetének baloldali csoportja. 1918. június 20-án a gyár vezetősége jelentést küld Budapestre a munkások hangulatáról: A munkások nyíltan hangoztatnak ilyen jelszavakat: „Ezután majd az urak táncolnak úgy, ahogyan mi fütyülünk."4 4 Mindez a forradalmi felszabadító mozgalom új tartalmáról tanúskodik Bereg vármegyében. A megye dolgozói aktívan bekapcsolódtak a forradalmi harcba, új követeléseket támasztottak, olyan jogokért küzdöttek, mint amilyeneket Szovjet-Oroszország és Ukrajna dolgozói már kiharcoltak maguknak. Mind Bereg vármegye, mind pedig az egész Kárpátontúl dolgozói forradalmi felszabadító harcának kibontakozásában jelentős szerepük van a volt hadifoglyoknak, akik a breszti békeszerződés alapján Oroszországból hazatértek. Ok látták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét és résztvettek a munkás-paraszt hatalom létesítéséért vívott harcokban Szovjet Oroszországban és Ukrajnában. Többek között 1918 tavaszán és nyarán Oroszországból visszatértek Bereg vármegyébe Serbán Iván, Popovics Sztyepán, Lénárd Bertalan hadifoglyok4 5 és többen mások. A hadifoglyok egy része még Oroszországban belépett a kommunista pártba, de létesültek úgynevezett „külföldi csoportok", köztük magyar csoport is, továbbá 1918 márciusától az Orosz (bolsevik) Kommunista Párt külföldi csoportjai.'Sok hadifogoly már mint kommunista, vagy pedig mint kommunista érzelmű jött haza. Amint hazaértek, elbeszélték a földieknek, hogyan döntötte meg Oroszországban és Ukrajnában a munkásosztály a parasztsággal szövetkezve a V. I. Lenin vezette Kommunista Párt irányításával a kizsákmányolók hatalmát és vette azt a saját kezébe. Az ő elbeszélésük az első szovjet dekrétumokról — a békéről és a földről —, melyeknek alapján a földnélküli parasztok és a törpebirtokosok a szovjet hatalomtól ingyen kaptak földet, rendkívüli módon hatott a munkások forradalmi felszabadító harcának fellendítésére. A nemzeti felszabadító harc fellendítésére különösen a hadifoglyok azon elbeszélései hatottak, amelyek a dolgozók, a kizsákmányolt nép jogainak kinyilvánításáról szóltak, amely szerint Oroszország különböző nemzetiségű dolgozói egyenjogúak és szabadok lettek. A volt hadifoglyok a tanácshatalomért vívott harc lelkes agitátorai lettek. Nem alaptalanul mondta tehát V. I. Lenin, hogy „azokból a hadseregekből, amelyeket az imperialisták kizárólag saját érdekeik védelmére létesítettek, több százezer hadifogoly tért vissza Magyarországra, Németországba és Ausztriába, és munkájuk eredményeképpen a bolsevizmus bacilusai teljesen elárasztották ezeket az országokat."4 6 Az 1918 márciusában az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság illetve Németország és szövetségesei között megkötött breszti békeszerződés alapján mindkét fél hadifoglyai hazatérhettek. Az osztrák-magyar katonai parancsnokság még a béketárgyalás idején a maga módján fogadtatást készített azok számára, akik visszatérőben voltak Oroszországból. 1918. március 4-én a kassai katonai parancsnokság (Jereg vármegye területe is ez alá volt rendelve) a katonai körzet alispánjainak, a határmenti rendőrségnek és csend-44 Uo. 45 Vörös Zászló, 1957. okt. 13. 122. sz. Berehovo. 46 V. I. Lenin Művei. 29. köt. Bpest. 1953. 156. 1.
