Századok – 1964

Tanulmányok - Ránki György lásd Berend T. Iván - Serfőző Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szanálás 1159

A M AG YAÄO KSZÁGI KZOCIÁLDEMOK It ATA PÁ HT ÉS A SZANÁLÁS 1179' tette meg Zalaegerszeget, amely az orgoványi és siófoki gyilkosságokon épült fel, amelynek az volt az erkölcsi alapja, hogy a bűnösöket futni hagyta, annak a kormánynak nem lehet bizalmat adni. Ez a kormány el fogja herdálni ezt is, úgy mint a többit elherdálta."0 7 Bethlen mindkettőjüknek azonnal repliká­zott és szemükre hányta — Farkas tiltakozása mellett —, hogy az ellenzéki pártok egyike-másika nincs tisztában az ország súlyos helyzetével és politikai, taktikai célokra használja fel ezt a helyzetet.0 8 Farkast is rendre intette, mond­ván, hogy ilyen komoly kérdésnél nem várta volna, hogy ,,e régi nótát fújja". „Ami pedig a második nemzetgyűlést illeti — fordult a szociáldemokraták­hoz — , önöknek van legkevesebb joguk panaszkodni az ellen, hogy a kormány milyen választási rendeletet adott ki, mert ezek adták meg a plattformot arra, hogy a t. képviselő urak bejöhessenek."6 9 (Bethlennek ilyen és hasonló, jól elhelyezett megjegyzései növelték az SzDP ellenzékének meggyőződését arra vonatkozólag, hogy a Bethlen—Peyer-paktum a képviselői mandátumok érdekében történt, egyben pedig — később mind gyakrabban forgatott — fegy­verként szolgált a szociáldemokrata jobboldal sakkban tartására,) Szilágyi ünnepélyes kérését természetesen nem teljesítette, mondván: „Felemelt fővel állok itt és azt állítom, hogy ebben a kérdésben a nemzet túlnyomó többsége a hátam mögött áll."7 0 Azért idéztünk a szokottnál bővebben a nemzetgyűlés naplójából, hogy a vita jellegét, érveit és tónusát némiképp illusztráljuk. Hiszen hasonló módon folyt a vita a következő napokon a javaslatok általános vitájánál is. Az ellen­zékiek, különösen a szociáldemokrata képviselők az ország gazdasági és poli­tikai problémáinak felhánytorgatása, a Bethlen-kormány eddigi politikájának kritikája mellett élesen bírálták a törvényjavaslatokat is.7 1 Mindaz, ami itt elhangzott részükről, lényegében a köcsönnel kapcsolatos eddigi álláspontjuk megismétlése, összefoglalása, a munkásközvéleménynek szánt élesebb meg­fogalmazásban. Saly Endre szociáldemokrata képviselő úgy fogalmazta meg az álláspont lényegét, hogy kölcsönre szükség van, de a Bethlen-kormány alkalmatlan annak felvételére és felhasználására. A kölcsön súlyos feltételei is a kormány alkalmatlanságát bizonyítják. Peyer ismételten kijelentette,, hogy az ellenőrzést szükségesnek tartják, mindezt annak idején már a Népszö­vetség kiküldöttjeinek is kifejtette, mert nem bízik a kormányban, így helyes­nek tartja annak ellenőrzését. A főbiztosnak biztosított jogkört azonban ő is túl soknak tartja. Az ellenőrzésre vonatkozóan különösen megdöbbentő az a szakasz, amely arról szól, hogy az ellenőrzés a két és fél éves időszak után is bármikor visszaállítható, ha az érdekelt külföldi hatalmak úgy látják jónak. „Ezzel a szakasszal Magyarország megszűnt önálló állam lenni" — mondotta.72 Számos szociáldemokrata felszólaló bizonygatta még azt is, hogy a szanálás terheit a dolgozó tömegek, köztük a munkások sinylik meg majd, pedig azok már most is rettenetes helyzetben vannak és igen elkeseredettek. „Erre vonat­kozólag én csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy Frühwirth Mátyás úrnak és még igen sokaknak, akik vele egy véleményen vannak, éppen az a 67 Uo. 263. I. 68 Uo. 259. 1. 69 Uo. 265. 1. 70 Uo. 261. 1. 71 Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló és azzal kapcsolatos szanálási törvényjavaslatok tárgvalása. Nemzetgyűlési Napló. XXII — XXIII. köt. 72 Nemzetgyűlési Napló. XXII. köt. 379. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom