Századok – 1964

Tanulmányok - Jemnitz János: A béke utolsó hónapja és az Internacionálé összeomlása (I. rész) 1130

A BÉKE UTOLSÓ HÓNAPJA ÉS AZ INTERNACIONÁLÉ ÖSSZEOMLÁSA 1155. szélén" már maga is aggasztó volt. A szerkesztőségi cikk utalt arra, hogy az osztrák—szerb konfliktus már most kiváltotta az orosz mozgósítást, s meg­jegyezte, hogy a polgári sajtó háborútól tart. A lapban valóságos skizofrén jelenséget látunk. Míg egyfelől a felhívá­sok, munkásokhoz forduló cikkek fenntartják a béke fenntarthatóságának reményét, a diplomáciai összefoglalók, sőt immár a politikai vezércikkek alig adnak helyt bárminemű reménynek. Július 27-én a Bataille Syndicaliste rendkívüli kiadást is megjelentetett. Ebben folytatta azoknak a felhívásoknak leközlését, amelyekben a szakszer­vezetek az aznapi tüntetésre mozgósították tagjaikat; jellemző ebből a szem­pontból a szajnai federáció kiáltványa, amely leszegezte, hogy az ultimátum a két nagy szövetségi rendszer tagjai között háborúra vezet. Ezután hívja akcióba a munkásságot, az egyetlen ellenerőt. A szajnaiak egyúttal aláhúz­zák, hogy ez csak az első figyelmeztetés. A tüntetést békésnek tervezik és egyetlen jelszóra összpontosítják: a háború elutasítására. Éppen ezért minden szindikalistát, szocialistát, anarchistát és pacifistát meghívnak, hogy együttes erejüket vessék latba,85 Az angol British Socialist Party Végrehajtó Bizottsága ugyanezen a napon a következő határozatot hozta: ,,A BSP csatlakozik az egész civilizált világ szocialistáihoz, s megbélyegzi Ausztria-Magyarország Szerbiához inté­zett provokatív jegyzékét, amelyet még azelőtt küldtek el, hogy megvizsgál­ták volna a szerb kormány felelősségét a szarajevói gyilkosságért. Szívből köszönti Bécs, Berlin, Párizs és más központok szocialistáit erőteljes erőfeszí­téseikért, hogy megakadályozzák a háború kirobbanását és kötelezi tagjait, hogy minden erejükkel tegyenek hasonló békés erőfeszítéseket Nagy-Britanniá­ban'."80 " Jaurès az Humanitében figyelmeztette a közvéleményt, ,,hogy a helyzet, súlyos és veszélyes maradt". A jóvátehetetlent viszont még nem követték el a szerb területek megtámadásával. Egyelőre még bizakodni lehet. A remé­nyeket viszont erősen kikezdték a „lokális háború" elképzelései. Az ilyen háború ugyanis még jobban felszítaná a szenvedélyeket. Emellett gyanúsaknak ítéli a párizsi német követ akcióit. Schoen ugyanis lépésekot igényel Párizstól ós Londontól az orosz kormány mérséklésére, de ugyanezt Berlin elmulasztja Béccsel szemben. Erre annál inkább lát lehetőséget, minthogy a szerb kor­mány válasza szerinte kielégítő alapot nyúlt a megegyezésre, hacsak az osztrá­kok nem eleve háborúra szánták el magukat.87 » A cikk befejező részében Jaurès új hírt ad a francia közvélemény, első­sorban a szocialisták tudomására: sürgősen összehívták a Nemzetközi Szocia­lista Irodát, amely a háborúellenes akciók támogatásánál minden „nemes" és „értelmes" erőre számít.88 A szerb választ a bécsi kormányzat elutasította, majd egy későbbi nyi­latkozatban azt is kifejtette, miért tartja elégtelennek. Bennfentes osztrák körökben aznap estére várták a hadüzenet meghirdetését. Jaurès szerint a vár­ható fejlemények gócában az a kérdés áll, vajon tudott-e a német kormány az osztrák tervekről, vagy pedig csak most értesül-e róluk. Amennyiben az utóbbi, 8°La Bataille Syndicaliste, 1914. júl. 27. 86 С. Grünberg: i. m. 177. 1. 87 Oeuvres de J. Jaurès. IX. köt. 387 — 388. 1. 88 Uo. 388. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom