Századok – 1964
Tanulmányok - Jemnitz János: A béke utolsó hónapja és az Internacionálé összeomlása (I. rész) 1130
1156 JEMXITZ JÁNOS nem túlságosan valószínű változat bizonyul igaznak, akkor elképzelhető, hogy Berlin nyomást fog gyakorolni Bécsre. „Ettől a rejtélytől függ talán a háború és béke sorsa."8 9 Jaurès eme kitételét fontosnak kell tartanunk, mert kitűnik, mennyire behatolt már ekkor az ő szívébe is a kétely, hogy az Internacionálé tehet-e valamit a háború ellen. A kormányok befolyásolásától, sőt még pontosabban maguknak a kormányoknak felfogásától várta a béke reménységeit felcsillanni. Ehhez még egy érvet sorolt. „Az egyetlen reménység, ami megmaradt, az éppen a katasztrófa súlyossága, amely az emberiséget fenyegeti. Az olyan súlyos, hogy az embernek haboznia kell, ha fel akarná tételezni, hogy a legnagyobb őrültek és legnagyobb gazemberek is el merészelnék azt szabadítani."90 Július 28-án egyszerre három szocialista felhívás jelent meg Franciaországban. A szocialista párt vezetősége nevében (amelyet Jaurès, Guesde, Hervé, Sembat, Vaillant és Compère-Morel egyformán aláírt) rögzítették a szocialista párt állásfoglalását a kialakult háborús krízissel kapcsolatban. Utaltak a tíz éve fennálló háborús légkörre, a kapitalista társadalom belső ellentmondásaira, a gyarmatosításra és az imperialista törekvésekre, majd a jelen feszültséggel kapcsolatban konkréten megállapították, hogy bármennyire elitélendő is a pánszerb agitáció, a Monarchia brutális követelődzését semmi sem igazolja. Ez ellen a világ népei mindenütt felemelték szavukat. A francia párt kiáltványa hangsúlyozza, hogy ezúttal meg vannak győződve a francia kormány békés szándékairól. Pusztán azt kérik tőle, hogy lépjen fel közvetítőként Szerbia és a Monarchia között, másrészt pedig hasson mérséldőleg a pétervári kormánykörökre. Ez egybevágna a német szocialisták törekvéseivel, akik Berlint késztetnék hasonló akciókra Béccsel szemben. Ez a szocialisták jelen célkitűzése, s ennek keresztülvitelére jönnek össze másnap Brüsszelben az Internacionálé képviselői.91 A Szajnai Federáció külön kiáltványt bocsátott ki, amely túlment a francia pártvezetőség minden bizonnyal kompromisszumos elaborátumán. A szajnaiak a Nemzetközi Szocialista Iroda alátámasztására mindenütt tüntetéseket hirdettek, hogy a helyi szervezetek mindenütt készüljenek fel a Nemzetközi Szocialista Iroda által meghirdetendő akciók keresztülvitelére, amelyek „határozottan megvédenék az európai békét". Egyúttal minden csoport és pártszervezet Végrehajtó Bizottságát kötelezik, hogy aznap (július 28-án) este ülést tartsanak a szajnai tartományi szervezet kiáltványának megbeszélésére.0 2 Ugyanakkor a CGT is tiltakozó tüntetésre hívta fel tagjait. A CGT központi vezetőinek (Jouhaux, Yvetot, Domoulin), a vasasok (Merrheim), az építők (Chauvin) stb. aláírásával július 29-re a szajnai CGT szervezetek nagygyűlést hirdettek meg a CGT tiltakozásának alátámasztására.93 Július 29-én a Bataille Syndicalisteban a tudathasadás még szélesebbé vált, mint július 27-én. A CGT országos bizottságának felhívása ugyan hangsúlyozza a közvetlen veszély nagyságát, a vidékkel szövetséges Párizs munkásságában azonban még mindig elég erőt lát. Ezzel szemben a diplomáciai körképben azt olvassuk, hogy Európa már nem az „örvény szélén" táncol, hanem, 89 Uo. 389. 1. 90 Uo. 91 C. Grimberg: j. m. 137. 1. 92 Uo. 138. 1. 93 La Bataille Syndicaliste, 1914. júl. 29.
