Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
110 M. TRÓJÁN A legtermékenyebb földek a zsírosparasztok (kulákok), grófok, egyházak és az állam kezében voltak. A dolgozó parasztság többsége ínséges földnélküli és törpebirtokos. A földbirtok megoszlásának osztályjeüegéről tanúskodnak a következő statisztikai adatok: 1. Föld nélküli udvarok (gazdaságok) 4 990 2. Gazdaságok 1 holdig 1 059 3. Gazdaságok 1—5 holdig 11669 4. Gazdaságok 5—10 holdig 7 425 5. Gazdaságok 10—20 holdig 3 655 6. Gazdaságok 20—50 holdig 1 208 7. Gazdaságok 50—100 holdig 170 8. Gazdaságok 100—200 holdig 68 9. Gazdaságok 200—500 holdig 68 10. Gazdaságok 500—1000 holdig 38 11. Gazdaságok 1000 holdon felül 37 Összesen 30 387 gazdaság8 A fenn adatok világosan tanúskodnak arról, hogy Bereg vármegyében a földnélküliek, a törpe- és kisgazdaságok — több mint 28 ezer gazdaság — az összes gazdaság 94%-át tették ki. E gazdaságok igen csekély földterületekkel bírtak s ráadásul a legterméketlenebbekkel. Ugyanakkor kevés számú kizsákmányoló kezében (grófok, egyházak és állam, a 100 holdon felüli birtokosok, akik az összes birtokosoknak mindössze 0,7%-át tették ki) igen nagy földterületek összpontosultak: 398 605 kat. hold.9 A vármegyében a mezőgazdaság nagyon elhanyagolt állapotban volt. A mezőgazdasági művelési ágak terméshozamai a vármegye területén (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, burgonya, szőlő, cékla, takarmányrépa stb.) nagyon alacsonyak voltak és évről evre estek. Az 1912-es és 1914-es években egy katasztrális hold métermázsákban kifejezett terméshozama a következő volt: Buza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya 1912 közepes terméshozam az országban 13,3 12,1 14,5 11,1 18,4 86,9 1912 Bereg vármegyében1 0 10,4 10,2 8,4 6,3 10,3 57,6 1914 közepes terméshozam az országban 8,8 10,1 13,0 11,9 18,0 86,8 1914 Bereg vármegyében" 3,7 4,9 5,1 6,7 6,2 74,3 A mezőgazdasági művelési ágak terméshozamának hirtelen esése az évek folyamán általában a mezőgazdaság maradi állapotával, a földek megmunkálásának primitív módjával, a tudományos agrotechnika hiányával magyarázható. A megye törpe gazdaságai képtelenek voltak a mezőgazdaságot 8 Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam, XX. köt. 1912. 126 — 137. 1. 9 Magyar Statisztikai Évkönyv, XII. köt. Bpest. 1916. 70—71. 1. 10 Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam, XX. köt. 1912. 106 — 109.1. 11 Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam, XXII. köt. 1914. 83 — 84. 1.
