Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BEREG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 121 a kellő színvonalra emelni. Megjegyzendő még, hogy a vármegyében a közepes termés jelentősen alacsonyabb volt az országban elért közepes termésnél. A háború alatt még ez az alacsony terméshozam is tovább csökkent. A Bereg vármegye mezőgazdaságának állapotáról szóló adatok világosan tanúskodnak arról, hogy a mezőgazdasági termelés a háborús körülmények között hanyatló állapotba került. Károsan hatottak a mezőgazdasági termelésre a feudális viszonyok egyes, még megmaradt csökevényei is. Mindezek a körülmények egybevéve meghatározták az egész vármegye területén a mezőgazdaság pangását és hanyatlását. A vármegye gazdaságában fő szerepet játszott a földművelés. Az iparosítás szempontjából a szomszédos vármegyékhez viszonyítva Bereg vármegye jelentősen jobb helyzetben volt. A vármegye területén eléggé fejlett volt a faipar. A vármegye legnagyobb üzeme a szolyvai „Szolyva" nevű fűrésztelep volt, ahol a favágókkal együtt 1916-ban 1097 bérmunkás dolgozott.12 A vármegye másik nagy üzemének a munkácsi dohánygyárat lehetett tekinteni, melyben 1916-ban 892 bérmunkás dolgozott, ezek között 744 nő és 148 férfi.1 3 Kisebb bútorgyárak voltak Munkácson és Beregszászon,gőzfűrészek Szarvasházán, Yolócon, Neregszentmiklóson, Kőhíd végen, tégla- és cserépgyárak Munkácson és Beregszászon, vasöntöde Frigyesfalván, sörfőzde Podheringen, üveghuták Alsógerebenben és Szolyván, szeszgyár Frigyesfalván, több kőbánya Ligetesen, Selesztón, Mezőkaszonyban, Ilosván1 4 stb., és néhány malom. A munka az ipari üzemekben nagyon nehéz volt. A munkások nagyon nehéz termelési és létfenntartási körülmények között éltek. A munkaidő napi 10—12 óra hosszat tartott. Egyáltalán nem volt üzemi munkavédelem. A munkabér annyira alacsony volt, hogy nem volt elég a megélhetéshez. A munkások mindenféle megrövidítésnek s megaláztatásnak voltak kitéve a gyárosok, hivatalnokok, mesterek és más vezetők részéről. A vármegye munkásai, párhuzamosan a gazdasági elnyomatással, még politikai elnyomatást, sőt az ukrán nemzetiségű munkások még nemzetiségi elnyomatást is szenvedtek. Mindez arról beszél, hogy Bereg vármegye munkásainak hihetetlenül nehéz körülmények között kellett élniök és dolgozniok. Bereg vármegye lakossága foglalkozás szerint a következőképpen oszlott meg: Személy % 1. Földművesek 63 200 75,2 2. Ipari dolgozók 7 435 9,0 3. Kereskedelmi dolgozók 2 025 2,6 4. A közlekedésben foglalkoztatottak .. 1 197 1,4 5. Napszámosok 2670 3,3 6. Nem szakképzett munkások 1 958 2,4 7. Szolgák 3 064 3,7 8. Egyéb 1 974 2,4 összesen 83 523 100,01 5 12 Kárpátontúli Területi Állami Levéltár. (Továbbiakban: KTAL.) 283 f., 1. 1. 4102 ügy, 1. ,lap. 13 KTÁL munkácsi intézete, 64 f., 6. 1. 1609 ügy, 1. lap. 14 Technická práce v zemi Podkarpatoruské 1919-1933. Uzhorod. 1933.215 — 219.1. 15 Révai Nagy Lexikona, 3. köt. 138. 1.
