Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1123 jját a magyarországi németekre kiterjessze. Bár a szászok sorsát — ha panaszaik jogosak — részvéttel szemlélik, jelentette ki Bismarck, a német kormány a legcsekélyebb lépéssel sem adott tápot annak a gyanúnak, „mintha német származású idegen alattvalók felett a közbenjárás vagy pártfogói jog valamilyen fajtáját igényelné".18 2 Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a kancellár 1883-ban, Trefort kultuszminiszter megkeresésére a Schulverein ügyében. Lekicsinyelve a Schulverein doktrinér, politikailag tájékozatlan tudósait s az ügy politikai jelentőségét, kijelentette: „Bizonyos, hogy sajnálkozással látjuk a helyzetet, melybe a német elem Magyarországon kerül, de nem törődhetünk vele,. . . mivel a magyar birodalom erejének és egységének olyan magas politikai értéket tulajdonítunk, hogy ezzel szemben érzelmi igényeinknek háttérbe kell szorulniok."183 Bismarck megígérte, hogy a német kormány tartózkodni fog a magyar kormány rendelkezéseinek bírálatától, még ha ezek a rendelkezések a német közvéleményben visszatetszést is szülnének. Egyébként Bismarck — nem hivatalos súllyal — tudtára adta a magyar kormányköröknek, hogy nem látja indokoltnak a túlságos felháborodást. A Schulverein — írja egy egészében nem a magyar kormánynak szánt irat, nyilván követi utasítás — túlnyomóan ellenzéki képviselőkből, doktrinér professzorokból áll, akiknek politikai súlyuk nincsen; elhallgattatásuk viszont a közvélemény fokozott érdeklődésére vezetne. A Schulverein propagandája eddig úgyis csekély volt; a sajtó általában részvétlennek mutatkozik a magyarországi németség kérdésében. Egyébként minden, a németeket érintő rendszabállyal a magyar rendszer csak önmagának árt a szlávokkal szemben.184 A magyarországi németek magatartásának eredményeképpen a Schulverein vezetői is belátták, hogy akciójuk célt tévesztett. Bár szász részről igyekeztek úgy értékelni az eseményeket, hogy azok mindenképpen a német öntudat fejlődését eredményezték,18 5 nagynémet körökből ettől kezdve gyakran hangzik el panasz, hogy a magyarországi németekből hiányzik a népi öntudat, magatartásuk haszonleső.18 6 A Schulverein magyarországi tevékenysége mostantól inkább a szászok támogatásában merül ki; a magyarországi német tanítók számára alapított iskolai újságot nem sikerül elterjeszteni, s emellett csak német népi szellemű könyvek becsempészésére, néhány iskola titokban történő támogatására szorítkoznak. A Magyarországra folyósított évi többezer márka támogatás nagy része a szászságnak jut;187 egyébként a Schul verein óvakodik attól, hogy még egyszer olyan — eredménytelen — vihart idézzen elő, mint 1882. évi fellépésével. Érdemesnek látszott kissé hosszabban időznünk a Schulverein akciójánál, mivel a felhívást követő események a szembenálló felek álláspontját általánosságban is megvilágítják. Ezek során nemcsak a Schul verein burkolt expanziós törekvései lepleződtek le, de fény derült a magyar uralkodó körök magatartásának gyökereire is. Félreismerve a nemzetiségi problémák igazi természetét, 182 Erwin Barta — Karl Bell : i. m. 133—134. 1. 183 Uo. 134—136. 1. 184 Magyar Országos Levéltár. Miniszterelnökség levéltára. Elnöki iratok. 1883/862. 1883. márc. 5-én Berlinben kelt irat. Az aláírás nélküli iratot a Külügyminisztérium küldte át a miniszterelnöknek. Bevezetése szerint a szöveg a Budapesten hangsúlyozandó szempontokat tartalmazza. A Sehulverein ügyében egyébként Trefort miniszter a budapesti - német főkonzulhoz fordult, s ez továbbította Berlinbe a kérdést, 185 Die Deutschen in Ungarn . . . 188—190. 1. 186 Idéz néhányat Pukánszky Béla: Nagynémet eszmék . . . 206. 1. 187 Karl Vormeng : i. m. 26—27. 1.
