Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
1124 V. WJNDISCH ÉVA a németség irányában kétségkívül kínálkozó megoldások megkeresése helyett a rosszindulatú támadásokra a valóságos hibák elleplezésével válaszolnak, s politikájuk folytatásához — minden más belső és külső tényező figyelmen kívül hagyásával — elégséges alapnak érzik a német szövetséges ezirányú semlegességének kinyilvánítását. A magyar kormány — talán önmagát is áltatva — nem veszi észre, hogy a német állam kettős játékot jászik: míg hivatalosan nem azonosítja magát a nagynémet törekvésekkel, s rosszhiszeműen bagatellizálja jelentőségüket, ugyanakkor szabad fejlődést biztosít számukra. Elsődleges célja ugyanis, hogy a Monarchiát, ezen belül Magyarországot a magyar uralkodó osztállyal egyetértésben tehesse a német politika függvényévé; készenlétben kívánja azonban tartani azokat az elemeket, melyekre a Monarchia uralkodó osztályával való szembefordulás ésetén támaszkodhassék. Végül a Schulverein akciója során válik világossá az is, hogy bár a hazai németség egy jelentékeny része eljutott a nyelvi asszimilációt megelőző úgynevezett szellemi vagy politikai asszimiláció állapotába, voltak közöttük a német öntudat csíráival rendelkező elemek is, amelyek egy német nemzeti mozgalom kibontakoztatásához még alkalmas tényezőnek ígérkeztek. E fejlődés további előmozdítása azonban már nem a Schulvereinre várt. Az 1891-ben Berlinben megalakult Alldeutscher Verband — mely már egyértelműen a német imperializmus terméke — a Schulvereinnél jóval szélesebb körű programmal, harsányabb propagandával indult harcba. Első programja a német nemzeti célok érdekében bel- és külföldön — beleértve a gyarmatokat is — folytatandó politikai harcot írta körül, — az iskolai kérdéseket csak később iktatta célkitűzései közé. Elválasztotta a Schulvereintől eszközeinek megválogatása is: míg az állam eszközeinek igénybevételétől a Schulverein távoltartotta magát, az Alldeutscher Verband befolyást kívánt gyakorolni a törvényhozásra, harcait a birodalmi gyűlés keretében is folytatta. S míg a Schulverein vezetői hivatalos nyilatkozataikban a külföldi németséget — németségük megőrzésének követelménye mellett — államuk iránti kötelességeik teljesítésére is buzdították, az Alldeutscher Verband nyíltan bevallotta, hogy a külföld németséget előőrsnek tekinti politikai céljai megvalósításához.188 E politikai célok között — mint ismeretes — a Monarchia, ezen belül Magyarország bekebelezése egyike volt az Alldeutscher Verband legalapvetőbb követeléseinek. Az egyes alldeutsch publicisták és politikusok részleteiben más és más módon képzelték el a cél elérését, a lényeget illetően azonban valamenynyien egyetértettek. Nem szorul bővebb megvilágításra az sem, hogyan dolgozták ki e hódítási terv ideológiáját, fontos helyet biztosítva benne a fajelméletnek— nem kis mértékben a külföldi németekre való tekintettel, s egyben 188 A Schulverein és az Alldeutscher Verband közötti különbségeket elemzi: Erwin Barta — Karl Bell: i. m. 219—222. 1. Az Alldeutscher Verband történetét részletesen ismerteti, sok adattal, de fasiszta szemszögből Lothar Werner : Der Alldeutsche Verband 1890—1918. Ein Beitrag zur Geschichte der öffentlichen Meinung in Deutschland in den Jahren vor und während des Weltkrieges. Berlin. 1935 (Historische Studien. Heft 278). Modernebb feldolgozást nyújt Alfred Krück: Geschichte des Alldeutschen Verbandes 1890—1939. Wiesbaden. 1954 (rövid kritikáját Id. Tokody Oyula: i. m. 1. 6-7. 1.). Az Alldeutscher Verband értékelését, magyarországi terveit illetően Id. Tokody id. műveit. Az alldeutsch sajtót és irodalmat illetően sok anyagot nyújtanak Hangay Oktáv kolozsvári tanár röpiratai: A nagynémet vagy pángermán egyesületek. Kolozsvár. 1901 és Az Alldeutsch Szövetség. Kolozsvár. 1903. Az alldeutsch programot ismerteti Alfred Krück : i. m. 9—13. 1.; Tokody Oyula: i. m. 1. 13—16. 1.; a módszereket: Alfred Krück: i. m. 21—24. 1.
