Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
1118 Vr . WINDISCH ÉVA semmit: sem magasabbrendű kultúrát, sem világnyelvet, sem magasabb' erkölcsiséget. Követeli az asszimilálás beszüntetését: Magyarország jövője függhet attól a választól, melyet arra a kérdésre ad: hajlandó-e visszaadni a nemzetiségeknek szabadságukat, hajlandó-e a Németországból beáramló kulturát a magyarországi németekkel őszinte szövetségben a Monarchia valamennyi népének közkincsévé tenni? Ha a magyar nemzetiségi politikában nem történik változás, Magyarország mint állam megszűnik létezni.15 8 A magyarság becsmérlése, a német fölény hangoztatása, a magyarországi németség ro.ssz helyzetének kiszínezett ábrázolása, s néhány - ekkor még burkolt — célzás bizonyos magyarországi területekre vonatkozó német igényekre,. illetve a magyar állam létének egészében való kérdésessé tétele: ezek azok a gondolatok, amelyek az 1874-ben és a következő években megjelent röpiratokban a németországi nacionalista érzelmű burzsoáziának és értelmiségnek a magyarság iránti magatartását tükrözték és egyben alakították. így a nyolcvanas évek elején a külföldön élő németség érdekében meginduló társadalmi szervezkedés egyik fontos feladatának tekintette a magyarországi németség „megmentését". Az osztrák és nagynémet pángermán mozgalmak eltérő irányának megfelelően Magyarország németjeinek védelmét nem a Bécsben 1880-ban megalakuló Deutscher Schulverein in Österreich,159 hanem a példája nyomán 1881-ben Berlinben létesülő Allgemeiner Deutscher Schulverein zur Erhaltung des Deutschtums im Auslande veszi kézbe. A szövetség bevallott célja: egyfelől a birodalmon kívül élő németeket megtartani németségükben, s erre irányuló • törekvéseikben támogatni őket, másfelől a birodalmi németséget tájékoztatni a külföldi németek helyzetéről. Eszközeik: a német iskolák támogatása, esetlegújak felállítása, német tanítók támogatása, könyvkereskedések létesítése, röpiratok terjesztése.160 A valóságos cél azonban az első pillanattól kezdve több. Mikor a Pester • Lloyd felveti a kérdést, vajon a Schulverein a külföldi németeket nemzeti érdekek szolgálatába akarja-e állítani, az egyesület egyik vezetője azt válaszolja, hogy ezt önfenntartásuk követeli.161 A Verein egyik publicistája már 1882-ben nyíltan tárgyalja a magyarországi németség jelentőségét a német gazdasági: élet szempontjából is: „Magyarország és Erdély német kérdést foglalnak magukban, nem csupán oly értelemben, hogy ott a nagy ideális érdekek egész sorát kell megvédenünk, hanem abban az értelemben is, hogy ott jelentékeny reális feladatokat, nagyfontosságú nemzetgazdászati és nemzeti politikai kérdést kell. megoldanunk. Mind jobban tör utat annak a felismerése, hogy a német birodalomra nézve a Duna mellett nem csupán kultúrkérdésről, hanem hatalmi és életkérdésről van szó, oly kérdésről, melynek megoldásán a német nemzet minden körének közreműködni kell, hogy biztosíttassék Németország nemzeti és 158 Uo. 159 Ez cseh és osztrák területen működött. A bécsi Schulverein egyik úttörőjének tekintett August Lötz működése azonban még kiterjedt Magyarországra is. Lötz beutazta Európa németektől is lakott vidékeit, így Magyarországot is. 1867-ben létrehozott német iskolatársasága ugyan elsősorban a déltiroli németség érdekében tevékenykedett. de kapcsolatban állott a szepesi és erdélyi szászokkal, a bakonyi németséggel is. (Erwin Barta — Karl Bell: Geschichte der Schutzarbeit am deutschen Volkstum. Gedenkbuch zum fünfzigjährigen Bestehen der Schutz vereine. Dresden. 1930. 103. sk. 1.) A Sohulveréinek létrejöttében résztvevő magyarországiakra: Tokody Gyula: Л. т. 2. 167. 1. 160 Karl V or meng : Geschichte des Allgemeinen Deutschen Schulvereins zur Erhal • tun g des Deutschtums im Auslande. Berlin. 1900. 4—7. 1. 161 Erwin Barta — Karl Bell: i. m. 118—123. 1.
