Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGALOM ELŐTÖRTÉNETE 1119 gazdasági jövője. . . Lehet és hell is, hogy a német birodalom visszanyerje régi világhatalmi állását keleten. Nem a dicső múlt iránt való sentimentalis kegyelet, hanem az érdekek tartalma, ereje, sőt vásszükség, mely naponkint érezhetőbbé válik, utalnak bennünket a keletre. . ,162 Ilyen körülmények között az is érthető, miért fordít nagv figyelmet az iskolaegyesület a külföldi német ipar sorsára is.16 3 A magyarországi németek ügyéről a Schulverein 1881 novemberében Berlinben kiadott tagtoborzó felhívása szól először hivatalos jelleggel. Kijelentik, hogy az egyesület minden veszélyben levő németnek segítségére kíván sietni, s most elsősorban a magyarországi és erdélyi németek szorulnak segítségre. Az uralkodó magyar kisebbség tönkreteszi a német oktatást Magyarországon, a német népiskolák száma évről-évre csökken, gimnáziumaik csak a szászoknak vannak, német egyetem nincsen. A készülő középiskolai törvény lehetetlenné fogja tenni a helyzet megváltoztatását. így hálálják meg a magyarok a németeknek a török uralom alóli felszabadításukat, s azt, hogy a németség „az európai műveltség fényét terjesztette el a magyar tartományok fölött". Hatékony német szervezetre van szükség, mely fel tud lépni a „modern barbárság" ellen.164 A gyűlölködő hangú, de óvatos felhívást azután nyíltabb, szenvedélyesebb röpiratok támogatják, melyek harcba — s nemcsak kulturális eszközökkel megvívandó harcba — szólítják a németséget külföldi testvéreik érdekében.165 A valóságos magyarországi helyzet összekapcsolása a német nacionalista törekvésekkel rossz szolgálatot tesz a magyarországi németségnek. A magyar társadalom élénken reagál a támadásokra, a parlament hamarosan foglalkozik az üggyel, sajátságos módon éppen a frissen asszimilálódott Herman Ottó kezdeményezésére, aki ismerteti a Schulverein működését, kéri a kormányt, lépjen fel külügyi úton a Magyarországot érő támadások ellen, s felhívja a figyelmet a Schulverein feltehető magyarországi kapcsolataira. Hermannal szemben szász képviselők a Schulverein vádjainak valóságát bizonygatják, s a nemzetiségi törvény betartását, a magyarosítás megszüntetését kérik. Nem találják a magyar államra vonatkozóan sérelmesnek, hogy a Schulverein a német iskolák támogatását vette tervbe, s a Magyarországról folyó tájékoztatás vádjával szemben megjegyzik, hogy külföldön a legmagyarellenesebb hangulatot egyes magyar lapok cikkeinek fordításai idézhetik elő. 162 Idézi: Halász Sándor : Mit akar a Schulverein. Bpest. 1882. 24—25. 1. 163 Tokody Gyula: i. m. 1. 49. I. 164Idézi Neményi Ambrus: Hungaricae res. (Ein Commentai' zu dem Aufruf des „Allgemeinen Deutschen Schulvereins" in Angelegenheit der Unterdrückung der Deutsehen in Ungarn nnd Siebenbürgen.) Bpest. 1882. (Klnv. az Ungarische Revue 1882. 1. oz.-ból.) 10—11. 1. 163 Herman Ottó a képviselőházban számos adatot idéz a Flugblatt dem Deutschtum zum Schutz und Trutz c. időszaki kiadványból. (Képviselőházi napló, 1881 —1884. III. köt. 70—71. 1.) Az egyik röpirat ezt írja: „Mindenekelőtt meg akarjuk akadályozni, hogy a németek a külföldön németségök miatt üldözve legyenek; a németség fenntartására célzó harcot szervezni akarjuk. Nem nyugszunk s nem pihenünk mindaddig, amíg az egész német nemzetet a harcra meg nem nyertük ! Jól tudjuk hogy e harc népkönyvtárakkal, sem szónoklatokkal, sem egyletekkel és gyűlésekkel be nem végezhető, jól tudjuk, hogy hatalmasabb szenvedélyeket kell fölszítanunk, hogy a harcot sikeresen folytathassuk, jól tudjuk, hogy a harc eldöntése más téren fog történni, mely nem a mi hatalmunkban áll, de föladatunk az kell, hogy legyen, hogy e harcot a német nemzet kebelében élesszük, a nemzetet annak eldöntésére előkészítsük. Bár elérkeznék az az óra, amelyben az egész nemzet mint egy ember föltámadva, e szózattal: ..Elég !" véget vetne a németek üldözésének Magyar—Osztrákországban". 13*
