Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1117 vagv vélt sérelmeit már ekkor élesen hangoztató erdélyi szászság ébreszti fel a német publicisztika figyelmét. Az 1868 —1872 között megjelenő néhány magyarországi vonatkozású műben, cikkben a magyarországi németség egészéről csak mellékesen esik szó. E németségre Franz von Löher müncheni történészprofesszor fordít elsőnek intenzívebb figyelmet: 1873-ban az Augsburger Allgemeine Zeitung-ban kiadott cikke, majd a következő évben Lipcsében megjelent kötete — Die Magyaren und andere Ungarn — a magyarországi németség helyzetéről kidolgozott német álláspontot már teljes egészében kibontakoztatja, — alig néhány évvel a kiegyezés után, s ugyancsak néhány évvel az első magyarosító szándékú iskolatörvény előtt: tehát világosan nem a magyarországi fejlődésből, hanem a felébredő nagynémet érdekekből merítve ösztönzést és érveket. E tipikussá váló német vádak: a magyarokban kiirthatatlanul meggyökeresedett németgyűlölet; az úrhatnám, dolgozni nem szerető, kulturálatlan magyar és a szorgalmas német polgár közötti szükségszerű ellentét; a németség kulturális fölénye; a magyarság képtelensége az állam vezetésre, kultúrateremtésre egyaránt. Löher felszólítja a magyarországi németeket, álljanak a magyarországi nemzetiségi mozgalmak élére, törjék szét a magyar nyelvkényszert. Ellenőrizzék a magyar államférfiak, hivatalnokok tevékenységét, védekezzenek a jogfosztás ellen. Ápolják német nyelvüket családban, iskolában, templomban; éljenek egyesületi életet, létesítsenek olvasóköröket, dalárdákat, takarékpénztárakat, iparegyleteket, népbankokat. Gátolják meg a földbirtok román és szlovák kézre jutását. Harcoljanak ki új választójogi törvényt, s ha bejutottak a parlamentbe, szövetkezzenek a többi nemzetiséggel a nemzetiségi törvény megdöntésére. Akkor majd elvégezhetik a tisztogatást a hivatalokban ; német gimnáziumokat, esetleg német egyetemet is létesíthetnek.156 Hasonló gondolatokat fejteget Löher az erdélyi szász Guido Bausznern képviselő tollából ugyanezen évben megjelent röpirat — Das Erwürgen der deutschen Nationalität in Ungarn — bevezetésében. Egy magyarországi kereskedő levelét közli az ország szellemi, erkölcsi, gazdasági csődjéről: ,,a magyarok csodát tettek, hogyan lehet hét év alatt egy virágzó, egészséges, boldog országot teljesen tönkretenni", — s a bajok okát a magyar nemzetállam utáni esztelen törkvésben, a nemzetiségek elnyomásában jelöli meg, nem akarva észrevenni sem a kibontakozó gazdasági válság európai méreteit, sem a politikai átalakulásnak egyes retrogád tényezők ellenére is előremutató tendenciáit. Löher csak az uralkodó — egyelőre talán még alkotmányos úton is célhozvezető — beavatkozásában lát kiutat.157 Löher fejtegetéseit a következő évek — a német imperializmus ideológiai fegyvereit talán még öntudatlanul kovácsoló — röpiratai nem sok újjal, legfeljebb egy-egy szempont erősebb hangsúlyozásával tudják kiegészíteni. így például Bausznern különösen élesen hangoztatja a németség érdemeit a magyarság történelmében: a török iga alóli felszabadítás, a városok alapítása, az ipar, kereskedelem felvirágoztatása mind a németség érdeme; sőt tőlük vették át a magyarok általános érintkezési nyelvüket is, s azt a nyelvet, mely a szellemi haladásukat lehetővé tevő nyugati kulturához kapcsolja őket. A szerző fellép a németek készséges magyarosodása ellen: a megmagyarosodó német nem nyer 156 Franz von Löher: i. m., különösen a 27—32, 68—69, 162, 276—277, 363, 392— 396. lapokon. 157 Guido Bausznern : Das Erwürgen der deutschen Nationalität in Ungarn. München. 1874. 2. kiad. Bevezetés VII—XI. 1. 1.3 Századok 1964/á —6.
