Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
1106 Vr . WINDISCH ÉVA kedelem fejlődését hozzáértéssel tudják irányítani. Túlzottnak talál ja a nemesség szerepét a közigazgatásban is: a hivatalviselés kvalifikációhoz való kötését követeli, s azt javasolja, hogy amíg a közigazgatás nemesi kézen van, a polgárság a városi autonómiákon keresztül érvényesítse jogait. A nemzetiségi kérdést tárgyalva szembefordul az „esztelen magyarosító mániával", s kijelenti, hogy Magyarország állami léte függ a nemzetiségek egyenjogúságának megvalósításától és a magyar szupremáciára irányuló politika elejtésétől. A Monarchia dualisztikus formáját fenntartandónak véli, de e kettősségnek szoros szövetségi viszonnyá és gazdasági egységgé kell átalakulnia. Végül polgári párt létesítését javasolja.112 E cikkek — melyek nem vetnek számot azzal, hogy a nyugat-európai polgárságnak megfelelő, a kapitalizálódó viszonyok között gazdasági és politikai vezetőszerepre alkalmas (sem magyar, sem német) polgári réteg nincsen Magyarországon -- magában Pozsonyban is találkoztak ellenzőkkel.11 3 Steinacker azonban megindítja a harcot németség és polgárság azonosnak tekintett érdekeiért, 1875 elején a kassai Pannónia című lapban teszi közzé cikkeit egy polgári párt megalapításának érdekében. A létrehívandó pártban Steinacker elsősorban a gazdasági élet területén működő polgárságot kívánja megszervezni, az értelmiséget, hivatalnokságot csak másodsorban. Speciálisan német érdekek e tervezetekben nem kerülnek szóba: nemzetiségre való tekintet nélkül szólítják fel csatlakozásra a polgárságot, hangoztatva, hogy minden nemzetiség tagja egyenlőjogú munkatársként vehet majd részt a párt életében. A párt célja a polgári érdekek képviselete; működésével háttérbe kívánja szorítani a nemesség s ezzel együtt a közjogi kérdések kizárólagos uralmát, s az ország anyagi és kulturális haladását óhajtja szolgálni.114 A szervezkedés Budapesten, Pozsonyban, Kassán és Sopronban meg is indul; a párt azonban a polgári osztály gyengesége, érdekeinek a nemesség érdekeivel való összefonódottsága miatt nem jön létre. A pártalapítással együtt Steinacker nézeteit propagáló újság létesítéséhez is hozzákezd, s ezt a tervet a pártalapítás gondolatának elejtése után is igyekszik megvalósítani. Felhívásokkal fordul a német polgársághoz, melyekben vázolja helyzetük tisztázatlan és sérelmes voltát, s a szükséges változtatások első lépéseként egy valamennyi magyarországi német érdekét képviselő hetilap létesítését jelöli meg. Politikai cikkeken, Magyarország németlakta vidékeiről származó levelezésen kívül történeti, gazdasági és kereskedelempolitikai cikkek közlését is ígéri. Az anyagi alapokat Steinacker részvényjegyzéssel kívánja előteremteni.115 Az 1875 végén, 1876 elején meginduló szervezkedés azután nem heti-, hanem napilap megteremtésére irányul, s a programok — nyilván taktikai okokból — nem annyira a németség, mint a magyarországi polgárság összefogásának szükségességét hangoztatják. A gyűjtőíveken megajánlott több mint 4700 forint azonban nem elégséges a napilap megalapításához. Az 1878-ban 112 Ismerteti Barbara Groneweg : i. m. 20 - 23. 1. A cikkek külön is megjelentek Das Bürgertum im politischen Leben Ungarns. Pressburg. 1875 c. füzetben. 113 Edmund Steinacker: i. m. 72- 73. 1. n i Fritz Valjavèc: Das deutsche Bürgertum und die Anfänge der deut.se n Bewegung in Ungarn, Südostdeutsche Forschungen. 1938.379—381. 1.; Pukánszky Béla: Nemet polgárság . . . 193. 1. 1,5 Fritz Valjavec: Quellen... 488—492. 1. Az egyik felhívást közli az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez. I. köt. 471- 472. 1. is. Az első felhívás kelte Valjavec szerint 1874. Groneweg szerint (i. m. 17. 1.) 1876. Groneweg érvei nem meggyőzőek, valószínűleg 1874 vége, 1875 eleje a kérdéses időpont.
