Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 1104
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI.OM ELŐTÖRTÉNETE 1107 Budapester Tagblatt címen néhány hónapig fennálló hírlaphoz — bár szerkesztője, Bexheft, Steinacker egyik munkatársa a. lapalapítás előkészületeiben — Steinackernek, úgy látszik, nincsen köze. Csak 1880-ban jelenik meg annak a Budapester Tagblatt-nak mutatványszáma, melyben Steinacker teret nver elvei hirdetésére. Deutschungarisches Bewusstsein című cikkében kijelenti: a lap azok számára készült, akik a magyar haza hű polgárai, de ugyanakkor büszkék németségükre, s fellép a németség asszimilációja ellen, a német nyelv, szokások, műveltség megtartása mellett. A Budapester Tagblatt azonban ekkor nem jut túl a mutatványszámon, s csak 1884-ben indulhat meg Grecsák Károly szerkesztésében, de a tervezettől eltérő irányvonallal. Programjában a német nemzetiségi gondolatról nem esik szó: a lap ellenzéki szellemben kíván működni, s nyelvéül azért választotta a németet, hogy egyrészt a németajkú polgárságnak nyújthassa az uralkodó rendszer szigorú bírálatát, másrészt, hogy a külföldet a tényeknek megfelelően, hazafias, de nem hivatalos szellemben tájékoztathassa a magyarországi eseményekről. A lap — bár az első években Steinacker is munkatársai közé tartozik — valóban a továbbiakban sem vállalkozik arra, hogy német nemzetiségi követeléseknek adjon hangot, de politikai irányelveivel —:az államjogi alapok fenntartása, az ország gazdasági fejlesztése, a Németországgal való szövetséges viszony ápolása — bizonyos fokig mégis Steinacker elgondolásainak megfelelően befolyásolhatta olvasóit.11? A párt és a sajtó megteremtésére irányuló kísérletek azonban csak egy • ágát alkotják Steinacker mind sokoldalúbban kibontakozó tevékenységének. A fővárosi németség öntudatra ébresztése érdekében a hetvenes évektől kezdve élénk részt vesz a pesti német evangélikus egyházközség életében, s német érzelmű lelkészekkel és br. Kochmeister Frigyes felügyelővel együtt sikerül is megőriznie a magyarosodó városban egyházközsége önállóságát és német jellegét, valamint a magyar ós német részről együttesen fenntartott evangélikus népiskolában a magyar és német nyelv paritásosságát.117 A vidéki németséget a sajtó útján igyekszik befolyásolni: cikkeket ír valamennyi jelentősebb német lapba, a kassai Pannonia-ba, az Odenburger Zeitung-ba, a Bács Bodroger Presse-be, a Werschetzer Gebirgsbote-ba, a Neue Temeschwarer Zeitung-ba, a Pressburger Zeitung-ba. Utóbbiban jelenik meg többek között a nagy. feltűnést keltő Antikraxelhuberisches című cikk 1880-ban, amely a Borsszem • Jankóban kigúnyolt német polgár érdemeit magasztalja.13 8 E cikkek többékevésbé burkolt formában támadják a fennálló politikai és gazdasági viszonyokat, s a német polgárság öntudatra ébresztését célozzák. Ugyancsak a hetvenes évektől kezdődően — nagyjából a pártalapítási tervekkel egvidőben — kezd hozzá Steinacker ahhoz, hogy a magyarországi 116 Az 1875—1876. évi előkészületekről Pukánszky (Német polgárság . . . 199—200. 1.) és Groneweg (i. m. 16—19. 1.) Valjavec id. eikkei alapján írnak. Steinacker 1880. évi cikkéről: Groneweg. 84—85. 1., Pukánszky 199—200. 1. írnak. Abban mindketten tévednek. liogy az 1880-i mutatványszám alapján a Budapester Tagblatt-ot megindultnak tekintik, holott a lap további fennállásának nincsen nyoma. Az 1918-ig fennálló Budapester Tagblatt 1. száma (benne program és Kari Grecsák cikke: Warum deutsch?) ós a különálló program 1884-ben jelent meg. Steinacker a lapnál végzett munkájáról: Lebens-•erinnerungen. 122. 1. 117 Edmund Steinacker : i. m. 117—-119. 1.; Pukánszky Béla: Német polgárság . . . 185.1. I1S Edmund Steinacker : i. m. 121. 1.; Barbara Groneweg: i. m. 82—86. 1. A Borsszem Jankóban kigúnyolt Kraxelhuber Tóbiás — a német nyárspolgár- megszemélyesítője — alakját állítólag Edl Tivadarról, a pozsonyi kereskedelmi kamara nőmet érzelmű «elnökéről mintázták.
