Századok – 1964
Tanulmányok - Makkai László: Puritánizmus és természettudomány 1073
PURITANIZMUS ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY 1091: forradalom ellenségeinek, „a gonoszság bástyáinak". Mindezek a puritán felfogás szerinti főbűnben, a „lustaságban" (idleness) leledzenek, s ezzel engedetlenségbe és lázadásba esnek a munkát parancsoló Istennel szemben. A gazdag azáltal, hogy javait feléli, ahelyett, hogy munkaalkalmat adó tőkés vállalkozásba fektetné pénzét és így „dolgozna", a koldus azzal, hogy nem vállal bérmunkát. Perkins tudja, hogy a lustaság a feudális agrártársadalom talaján tenyészik. A semmittevő feudális földbirtokosok „azzal védekeznek, hogy van megélhetési forrásuk, az őseiktől örökölt föld, de ez nem mentség". A koldus azzal védekezik, hogy nincs földje; ez sem mentség a lustaságra, miért nem tanul ipart, hiszen az „felér a földdel, mert a földet el lehet veszíteni, de a jó munkában való ügyesség és szorgalom mindig hasznos marad és segít a szükségben, ha föld és egyéb javak hiányoznak".19 Perkins munkateológiája, melyet tanítványai és követői számtalan változatban és egyre nagyobb következetességgel fejtegettek prédikációikban, azt az öntudatot adta meg a polgárosodó középrétegeknek, hogy a tőkés gazdasági tevékenység Istennek egyedül tetsző „hivatás", és emellett az angol társadalom válságából való egyedüli kiút. A szegénynek út a meggazdagodáshoz, a gazdagnak a jó lelkiismeret elnyeréséhez, az egész társadalomnak az általános jóléthez. A tőkés fejlődés e korai szakaszán a társadalmi harc központjában még nem a tőke és az általa leigázott munka ellentétét, hanem a munkát adni már képtelen feudalizmus és a munkaadásban akadályozott kapitalizmus összeütközését érezték. Apuritán munkamorál ezért nem csupán a tőkések, hanem a bérmunkát keresők számára is új evangélium, örömüzenet volt, annál inkább, mivel a szorgalmas munkavállalónak azt a jutalmat helyezte kilátásba, hogy maga is munkaadó lehet, amit csak a következő évszázadok tapasztalata cáfolt meg. A puritán ideológia így alkalmas volt, hogy a feudalizmus minden rangú és rendű ellenségeit összefogja és egy jobb jövő ígéretével biztassa, ezen belül pedig arra is, hogy a születőfélben levő természettudományos kutatást, mint „hasznos " tevékenységet, Istentől rendelt hivatássá avassa. Bacon és a puritán baconiánizmus Ezen a ponton fonódott össze a puritán gondolkozás Francis Bacon (1561 — 1626) tudományos koncepciójával, melynek lényegét az 1620-ban megjelent Novum Organum sokszor idézett mondatai foglalják össze: „Az emberi tudás és az emberi hatalom egy és ugyanaz ; mert ahol az ok ismeretlen, eredményt elérni nem lehet. A természeten úgy uralkodunk, hogy engedelmeskedünk neki." Ebből következik a tudományművelés új módszere és célkitűzése: a korábbi öncélú szemlélődés helyébe lépő alkotó tevékenység, a természetnek az ember szolgálatára való átalakítása, a tudománynak az anyagi javak termelésébe való aktív bekapcsolódása. Bacon nem volt puritán, bár puritán szellemű családi környezetben nőtt fel, a puritanizmus fellegvárában, Cambridgeben tanult és a monarchiának a puritánizmussal való békés együttélésén próbált — sikertelenül — munkálkodni. Mint a gentry felső rétegébe felkapaszkodott jogászi vadékot, mohó érvényesülési vágy vezette, de eleinte az udvari klikkek harcaiban köpönyegforgató ügyeskedéseivel sem tudott egyebet, mint lovagi címet elérni. I. Jakab " A fentiek kifejtését Id. Christopher Hill fentebb idézett cikkeiben.
