Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
104 XVI NA MICK VN Ennek okát, úgy gondolom, Spanyolország uralkodó osztályainak mind a múltban, mind a jelenben játszott szerepében kell keresnünk. A Mestába tömörült feudális vezető réteg sok évszázadon keresztül űzte el a parasztokat földjeikről, hogy azokat saját hasznára kaparintsa meg. A Mesta által tönkretett parasztcsaládok százezreinek vérére és könnyeire építették saját mesés vagyonaikat. Utódaik, többek között az egykor Mestába tömörült híres spanyol családok ma is élő leszármazottai, tovább folytatják őseik munkáját, folytatják — bár más eszközökkel — a parasztok irgalmatlan elűzését, hogy elfoglalhassák földjeiket. Még a fasisztabarát írók is kénytelenek elismerni, hogy a munkanélküli mezőgazdasági munkások enélkül is hatalmas hadserege ma is egyre nagyobbodik. így pl. V. Arayo közgazdász, aki a falangista csoporthoz tartozik, 1956-ban ezt írta: „A mezőgazdaságból évente újabb és újabb munkaerőkontingensek szabadulnak fel. Ezeknek az embereknek egy része elvándorol és rendezetlenül nomadizálva keresi a helyét a nap alatt . . . Mások idejüket a falvak terein töltik elszegődésre várva . . . Tiszta csoda, hogy még egyáltalán . . . élnek."145 De sem a sj>anvol földesurak, sem ideológiai szócsöveik nem beszélnek arról, hogy az a folyamat, amit diszkréten „munkaerő-kontingensek felszabadulásának" neveznek, lényegében nem más, mint a parasztság kisajátítása. A hatalmas hűbérurak örökösei, akik őseikhez hasonlóan arra törekszenek. hogy bármi áron is megkaparintsák a parasztok földjét, ezt nemcsak titkolják, hanem rabló akcióikat még tisztes öltözékbe is burkolják. Nyilvánvalóan ezért jelenik meg olyan kevés tanulmány erről a szervezetről, ezért nem írnak úgyszólván semmit a spanyol történelemben játszott valóban végzetes szerepéről, ezért nincsenek komoly tudományos kutatások ezen a területen. Most, amikor megismerkedtünk a Mestának a parasztság kisajátításában játszott igazi szerepével, újra visszatérhetünk Klein monográfiájához. Klein kijelenti, hogy a XVI. század második felétől kezdve a Mesta hanyatlásnak indult, hogy a XVII. századtól kezdve a vonatkozó törvények csupán ,,iires frázisok" voltak, hogy nem a Mesta à bűnös a spanyol mezőgazdaság hanyatlásában. Lehetetlen, hogy Klein ne ismerte volna a forrásoknak a Mestáról alkotott véleményét. Egyes helyeken ő maga hivatkozik ezekre a forrásokra, ezért részéről egy ilyen fajta koncepciót nem lehet másként értékelni, mint a Mesta történetének meghamisítását. De hát miért volt szüksége Kleinnek, az amerikai közgazdásznak arra,, hogy meghamisítsa a Mesta történetét, mégpedig éppen abban a szellemben, amelyben ezt a hivatalos spanyol kiadványok teszik? Ennek oka véleményünk szerint az alábbiakban foglalható össze: Klein az 1919—1955. években vezető szerepet játszott az USÄ latin-amerikai országokkal kapcsolatos gazdaságpolitikájában. Volt többek között az USA gazdasági attaséja Peruban, Chilében, Guatemalában, vezette az USA kereskedelmi minisztériumának délamerikai osztályát, és volt egyidőben a kereskedelmi miniszter helyettese is. Köztudomású, hogy az USA — dél-amerikai és karib-tengeri érdekeiből kiindulva — politikailag és gazdaságilag támogatja Spanyolország legreakciósabb köreit. Ez világosan látszik az utóbbi évtizedekben abból is, ahogyan a véres Franco-rezsimet támogatta. De amint Klein munkájából kitűnik, az 145 Пленум Ц. К. Коммунистической партии Испании. Москва. 1957. 22. 1.
