Századok – 1964

Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74

104 XVI NA MICK VN Ennek okát, úgy gondolom, Spanyolország uralkodó osztályainak mind a múltban, mind a jelenben játszott szerepében kell keresnünk. A Mestába tömörült feudális vezető réteg sok évszázadon keresztül űzte el a parasztokat földjeikről, hogy azokat saját hasznára kaparintsa meg. A Mesta által tönkre­tett parasztcsaládok százezreinek vérére és könnyeire építették saját mesés vagyonaikat. Utódaik, többek között az egykor Mestába tömörült híres spanyol családok ma is élő leszármazottai, tovább folytatják őseik munkáját, folytatják — bár más eszközökkel — a parasztok irgalmatlan elűzését, hogy elfoglalhassák földjeiket. Még a fasisztabarát írók is kénytelenek elismerni, hogy a munkanélküli mezőgazdasági munkások enélkül is hatalmas hadserege ma is egyre nagyob­bodik. így pl. V. Arayo közgazdász, aki a falangista csoporthoz tartozik, 1956-ban ezt írta: „A mezőgazdaságból évente újabb és újabb munkaerő­kontingensek szabadulnak fel. Ezeknek az embereknek egy része elvándorol és rendezetlenül nomadizálva keresi a helyét a nap alatt . . . Mások idejüket a falvak terein töltik elszegődésre várva . . . Tiszta csoda, hogy még egyál­talán . . . élnek."145 De sem a sj>anvol földesurak, sem ideológiai szócsöveik nem beszél­nek arról, hogy az a folyamat, amit diszkréten „munkaerő-kontingensek fel­szabadulásának" neveznek, lényegében nem más, mint a parasztság kisajá­títása. A hatalmas hűbérurak örökösei, akik őseikhez hasonlóan arra tö­rekszenek. hogy bármi áron is megkaparintsák a parasztok földjét, ezt nem­csak titkolják, hanem rabló akcióikat még tisztes öltözékbe is burkolják. Nyilvánvalóan ezért jelenik meg olyan kevés tanulmány erről a szerve­zetről, ezért nem írnak úgyszólván semmit a spanyol történelemben ját­szott valóban végzetes szerepéről, ezért nincsenek komoly tudományos ku­tatások ezen a területen. Most, amikor megismerkedtünk a Mestának a parasztság kisajátításá­ban játszott igazi szerepével, újra visszatérhetünk Klein monográfiájához. Klein kijelenti, hogy a XVI. század második felétől kezdve a Mesta hanyat­lásnak indult, hogy a XVII. századtól kezdve a vonatkozó törvények csupán ,,iires frázisok" voltak, hogy nem a Mesta à bűnös a spanyol mezőgazdaság hanyatlásában. Lehetetlen, hogy Klein ne ismerte volna a forrásoknak a Mestáról alkotott véleményét. Egyes helyeken ő maga hivatkozik ezekre a forrásokra, ezért részéről egy ilyen fajta koncepciót nem lehet másként ér­tékelni, mint a Mesta történetének meghamisítását. De hát miért volt szüksége Kleinnek, az amerikai közgazdásznak arra,, hogy meghamisítsa a Mesta történetét, mégpedig éppen abban a szellemben, amelyben ezt a hivatalos spanyol kiadványok teszik? Ennek oka véleményünk szerint az alábbiakban foglalható össze: Klein az 1919—1955. években vezető szerepet játszott az USÄ latin-amerikai országokkal kapcsolatos gazdaság­politikájában. Volt többek között az USA gazdasági attaséja Peruban, Chilé­ben, Guatemalában, vezette az USA kereskedelmi minisztériumának dél­amerikai osztályát, és volt egyidőben a kereskedelmi miniszter helyettese is. Köztudomású, hogy az USA — dél-amerikai és karib-tengeri érdekeiből kiindulva — politikailag és gazdaságilag támogatja Spanyolország legreakció­sabb köreit. Ez világosan látszik az utóbbi évtizedekben abból is, ahogyan a véres Franco-rezsimet támogatta. De amint Klein munkájából kitűnik, az 145 Пленум Ц. К. Коммунистической партии Испании. Москва. 1957. 22. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom