Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
A il ESTA A XVIII. SZÁZADBAN 103« a Mesta végzetes szerepét, és ehhez egy olyan tartományt választottak ki — Estremadurát —, amelyik a legtöbbet szenvedett a Mesta erőszakoskodásaitól. A Mesta hatalmi visszaéléseitől szenvedő többi tartományok nem ok nélkül várták helyzetük gyökeres javulását éppen a Mesta estremadurai garázdálkodásának kivizsgálási eredményeitől. Ezért a parasztság kisajátításának fentebb idézett tényeit nem szabad úgy tekintenünk, mint egyedülálló esetet, amely csak Estremadurára volt jellemző, hanem mint kiragadott példát arra, ami kisebb-nagyobb mértékben valamennyi, a Mesta nyájai által elözönlött területen, cLZclZ Я Kasztiliai Korona földjei területének nagyobbik részén történt. * Csak elenyésző kevés kivonatot idéztünk az „Expediente de 1771" lapjait megtöltő óriási mennyiségű forrásanyagból. De úgy gondoljuk, ez a kevés is teljesen elégséges ahhoz, hogy bemutassa azt a hatalmas és végzetes szerepet, melyet a Mesta az ország életében játszott. Nem ok nélkül jellemzi ugyanez a Muniain főkapitány a Mestát a következőképpen: „A Mesta afféle független . . . állam . . . lett. Uralmát és önkényét kiterjeszti a királyság nagyobbik részére, törvényeket ad ki, bírákat nevez ki, állásokat és tisztségeket osztogat; adókat vet ki és hajt be (hacsak pénzbírságok formájában is), és entregádorai és achaquerosai14 2 útján pénzjuttatásokat is kap. „Ezek is, azok is nyilvánvaló szélhámosok. Es nincs senki, aki mérsé- / kelné az igazságtalanságot, elnyomást és erőszakot, melyek segítségével a településeket károsítják és sanyargatják . . ."14 3 * Abból a sokfajta módból, amellyel a Mesta a lakosságot sanyargatta, itt mi most csak eggyel, a legfontosabbal — a parasztság kisajátításával — ismerkedtünk meg. Éppen a Mesta volt a fő oka a spanyol parasztság rendkívül nagy földnélküliségnek, amelyről a spanyol statisztikákkal való megismerkedés könnyen meggyőzhet bennünket. Paino szavaival élve, a Mesta „rendelkezett minden legelővel, amelyre csak szüksége volt". Az idézett okmányok nem hagynak kétséget az iránt, hogy a legelőknek a mestenók részéről történt birtokbavétele a parasztság nagymértékű és irgalom nélküli kisajátításával járt együtt. Meggyőződvén erről is, meg a Mesta hatalmáról is, tisztán áll előttünk, hogy a jelenlegi történetírás eltussolja és eltorzítja a Mesta szerepét.14 4 Mi ennek a magyarázata? 142 A Mesta adószedői. 143 Expediente de 1771, f. 104. 144 Meg kell mondanunk, hogy maguk a haladó spanyol történészek is kénytelenek •elismerni, hogy a Mesta története nincs kellőképpen feltárva. így például a Revue Historique-ban legutóbb J. Vicens Vives és J. Nadal ezt írják: „Az oly jelentős szerepet játszott állattenyésztéssel csak Klein könyvéből ismerkedhetünk meg, de már ez is elavult, mivel több, mint 30 évvel ezelőtt jelent meg. De mind a mai napig ez az egyetlen tanulmány, melyet fel lehet használni." L'Espagne aux XVIe et XVIIe siècles. L'Époque des souverains Autrichiens. Tendances, problèmes et perspectives de travail de la recherche historique en Espagne. Revue Historique, Juillet—Septembre 1958, t. CCXX. 20. 1. /
