Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
102 К VINA MICK IS Amint látjuk, a forrásművek egészen más képet rajzolnak elibénk az elnéptelenedés okairól, mint amelyet, illetve amelyeket a „Spanyolország és Amerika társadalom- és gazdaságtörténete" c. mű szerzői felsorolnak. Nem a rossz termések és nem is az uzsorások sanyargatásai, amint ezt Vicens Vives állítja, — nem a város zsarnoksága és a latifundiumokon szokványos bérmunka-rendszer, amint ezt más szerzők írják, és természetesen nem a bárgyúságában is nevetséges állítás arról, hogy a falvakból a „felső rétegek" menekültek el —, hanem a kisajátítás, a spanyol parasztságnak a Mesta részéről történt kegyetlen és embertelen kisajátítása, ez a valóság. Ez az a rettenetes valóság, amely annál világosabban tárul elénk, mennél mélyebben hatolunk be a korabeli források tanulmányozásába. (Ami persze nem jelenti azt, mintha nem lettek volna a parasztság kizsákmányolásának más forrásai is, pl. a tőkések és a senorok általi kizsákmányolás. De a főszerepet kétség kívül a Mesta játszotta.) Felmerülhet a kérdés: Nem volt-e Estremadura kivétel, nem csak Estremadurában folvt-e a parasztság kisajátítása? A feleletet erre a kérdésre mindenekelőtt Campomanes végkövetkeztetésében találjuk meg: „A finomgyapjas juhtenyésztés elterjedése — írja — a földművelés elnyomása a privilégiumokkal (ti. a Mesta privilégiumaival — Ny. M.) való visszaélés segítségével a kasztíliai tartományokat rendkívüli méretű hanyatlásba és elnéptelenedésbe taszították."13 4 „Az elnéptelenedés azért is következett be, mert a kolonusokat könnyű volt elűzni és őket bérelt földjeiktől megfosztani."13 5 „A Mesta tagjainak Estremadurában élvezett monopóliumáról" szólva Campomanes hozzáfűzi: „Spanyolország boldog lenne, ha az elnéptelenedésnek ezek az okai csak ebben a tartományban lennének meg. De a (kasztíliai) Tanács ugyanezeket látja Ciudad-Rodrigo tartományban is, és ugyanez folyik Ó-Kasztília más tartományaiban is . . ,"13 7 Campomanes az adott esetben nemcsak saját személyes véleményét juttatta kifejezésre. A spanyolországi földművelés hanyatlásának okaival foglalkozó vizsgálat során,13 8 melyet ő maga vezetett, a Kasztíliai Korona egyes tartományainak képviselői a Mestára utaltak, mint földmüvelésük pusztulásának alapvető okára. így pl. Sevilla képviselője kijelentette, hogy a Mestára az egész királyság panaszkodik, különösen pedig Estremadura és Andalúzia.139 Sőt mi több, ahhoz, hogy a bajt orvosolhassák, véleménye szerint ki kell vizsgálni Paino panaszát. Ez menti meg majd Andalúziát „Estremadura szerencsétlen sorsától".14 0 Véleménye szerint a földművelés helyreállítása attól a határozattól függ, amelyet a kivizsgálás eredményeként hozni fognak.141 Egészen világos tehát, hogy az Estremadura képviselője által benyújtott panasz kivizsgálásának célja az volt, hogy a Mesta visszaéléseire fényt derítsenek, mégpedig nemcsak ebben a tartományban. Spanyolország haladó személyiségei nyilvánvalóan arra törekedtek, hogy konkrét példán mutassák be 134 Uo. Campomanes összefoglalása, 67. 1. 135 Uo. f. 68. 137 Expediente de 1771. f. 68. 138 Eredményeit a következő című munkában közli: Memorial ajustado . . . sobre los dános, y deeadencia que padece la Agricultura, . . . Madrid, 1784. 139 Memorial ajustado ... de Agricultura, f. 100. 140 Uo. f. 91. 141 Uo. f. 86.
