Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
A il ESTA A XVIII. SZÁZADBAN 101« földművelése és lakossága óriási hanyatláson megy át, s ez olyan iramban növekszik, hogy teljes pusztulásától lehet tartani."128 Estremadura városai, települései elnéptelenedtek. Az elnéptelenedés, Spanyolországnak ez a régi, évszázados ostora, Estremadurában a XVIII. században is egyre tovább fokozódott. „Garsier, Versoeana és Santa Cruz városokban — írj a Ignacio Retana, Trujillo corregidora —, ahol néhány évvel ezelőtt még mindegyikben 1000 lakos volt, számuk már néhány százra csökkent."129 Campomanos Badajóz 35 olyan települését sorolja fel, amelyek a XVIII. század második felében nemcsak teljesen elnéptelenedtek, hanem dehesákká, értsd: legelőkké alakultak.13 0 Nehéz lenne pontosabb és megfelelőbb szavakat találni a parasztságnak a Mesta által történt kisajátítására, mint azokat, amelyekkel kortársai jellemezték a Mesta tevékenységét. „A trashumanték — írja Paino — célul tűzték ki, hogy birtokukba veszik Estremadurát. Minden évben újabb földeket foglalnak el és sohasem engedik ki a kezükből azt, amit már egyszer elfoglaltak. Már közel vannak céljuk eléréséhez. De ezt nem érhetik el másként, mint a földművelő-állattenyésztő lakosság megsemmisítésével. Utóbbiak jól látják, hogyan rabolják napról-napra a vagyonukat, látják, hogy úgy viselkednek velük szemben, mintha ellenségek lennének, akiknek megsemmisítése hasznos és nemes dolog."13 1 De nemcsak Paino, Estremadura képviselője, aki a Mesta elleni panaszt benyújtotta, hanem Estremadura király által kinevezett főkormányzója, Juan Gregorio Muniain, az államhatalom képviselője is borzalmas képet rajzol hivatalos jelentésében a parasztság nyomorúságáról és pusztulásáról: „összegezve —• írja — az öt évi kormányzósága alatt látottakat, azt tartja, hogy Estremadura joggal panaszkodik, mert jelenlegi állapota keserűséggel tölti el az őslakókat. Fokozatosan koldúsbotra juttatták őket, s most belepusztulnak ruhátlanságukba, az éhezésbe és a szerencsétlenségbe." Keserűséggel és fájdalommal telt szavai úgy hangzanak, mintha Morus Tamástól vette volna át őket: „A tartomány megtelik akaratukon kívüli semmittevőkkel és kényszerből csavargókkal. . . Zsúfoltak a kolostorok, elnéptelenednek a települések."132 De Muniain nemcsak leírta, hanem ki is vizsgálta Estremadura nyomorúságos helyzetének okait. És következtetései rendkívül pontosak: „Célomul tűzvén ki — írja —, hogy felderítsem ennek a hanyatlásnak az okait, nem elégedtem meg a másoktól kapott információkkal, hanem magam is vizsgálódást folytattam, meglátogattam a településeket és úgy találtam, hogy ennek a ziláltságnak és társadalmi szerencsétlenségnek az oka nem más, mint a Mesta pri vilégi u m ai. "133 Ez volt tehát a Mesta uralkodásának borzalmas eredménye — az utakon kóborló hajléktalan csavargók tömegei, éhenhalófélben levő kétségbeesett szántóvetők a falvakban, elnéptelenedő városok és falvak. * 128 Uo. ff. 110-111. 129 Uo. f. 114. 130 Uo. Campomanes összefoglalása, 69. 1. 131 Expediente de 1771. f. 29. 132 Uo. f. 100. 133 Uo.