Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
94 N VINA ШСК UN A tanulmányozott forrásban sok olyan okmány található, amely a parasztságnak a Mesta részéről történt kisajátítását írja le. A parasztság kisajátítása annak eredményeként következett be, hogy a Mesta elfoglalta a parasztoknak vagy szántóföldjeit, vagy legelőit, vagy mind a kettőt. Spanyolországban mind a szántóterületeknek, mind a legelőknek különféle fajtái léteztek. Ezek megkaparintására a Mesta más és más jogi fortélyokat és gyakorlati machinációkat alkalmazott. Spanyolországban, ahol a földek körülkerítése tilos volt, legmaga. sabbra azokat a telkeket értékelték, amelyek királyi privilégium alapján mégis körül voltak kerítve. Ezeket hívták dehesá-knak (dehesas). A dehesák alfajai voltak: dehesas de labor, azaz csak szántóművelésre rendelt telkek; dehesas de pasto, azaz legelők; dehesas de pasto y labor, azaz szántóművelésre és legeltetésre egyaránt rendelt telkek. Minden ilyen teleknek külön neve is volt. A dehesa de labort a Mesta tagjainak hivatalosan tilos volt elfoglalniok. De a tilalom távolról sem riasztotta el ennek a nagyhatalmú szervezetnek a tagjait — megkerülték a tilalmat az alsófokú bíróságok segítségével, amint ez az általunk tanulmányozott forrásból is kiderül. „Az alsófokú bíróságokon — írja Paino —- a legnagyobb mértékben el van terjedve az a téves elképzelés, hogy dehesa de pasto y labornak tekintik azokat a földeket is, amelyek csupán dehesa de labor."92 Bár az adott esetben Paino nagy önmérséklettel csak „hibáról" beszél, egy más helyen már egyértelműbben fejezi ki magát: „Nekik (a Mesta tagjainak) tilos ezeket (a dehesas de labort) bérbe venniök. De ugyan mi ennek a tilalomnak a jelentősége, ha a mestenos (a Mesta tagjai) értenek hozzá, hogyan kell még bűncselekmények árán is hasznot húzni . . ."e a Paino mindjárt meg is magyarázza, mire gondol, és példákat hoz fel arra, hogyan kaparintott meg a Mesta Bad^józban dehesa de laborokat. A Mesta tagjai elfoglalták a de las Merivinillas dehesát, két évvel korábban az El Carpiót, elfoglalták a Del Moral dehesát is, s az a körülmény sem zavarta őket, hogy ennek tulajdonosa csak nemrég kapott engedélyt a dehesa körülkerítésére. „A múlt évben (a Mesta tagjai) bórbevették . . . Valjondillót és El Pedasót, elűzve ez utóbbiakról azt a parasztot, aki már több, mint 50 éve birtokolta a földet.94 Badajóz egyáltalán nem volt kivétel. Monino tanúsága szerint Jerez területén a trashumantes (merinojuh-tulajdonosok) 94 dehesa de labort foglaltak el.95 A Mesta tagjai nem elégedtek meg a dehesa de laborok egyszerű bérbevételével, hanem posesión révén örökre biztosították maguknak azokat„A dehesa de laboron a trashumanténak nincs joga posesión-szerzésre — írja Paino —, de ugyan mi jelentősége van ennek, ha megszerzik azt közvetett módokon és a dehesa de laboroknak máris nagyobb részét birtokolják?"9 6 A mestenos (Mesta-tagok) a dehesa de laborokat tehát úgy foglalták el, hogy jogilag a dehesa de pasto y laborral vették őket azonosnak. De hiszen mind az ilyen, mind az amolyan dehesáknak túlnyomó többségét tulajdonosaik bérbe adták. Hogyan kaphatták meg mégis a Mesta-tagok a tulajdonosoktól az általuk már korábban bérbe adott földeket? 92 Expediente de 1771. f. 6. 93 Uo. , 94 Uo. f. 5. 95 Uo. Monino összefoglalása, 2. 1. 96 Expediente de 1771, f. 6.
