Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 899

899 TÖRTÉNETI IKODALOM HELYTÖRTÉNETI MUNKÁK Példamutató tudományos vállalkozásba kezdett Bács-Kiskún megye, amikor Népkutató Munkaközösséget szervezett. 1962-ben a munkaközösség hat tagja (egy archeológus, egy anthropológus, egy nyelvész és három néprajzos) a Kalocsától délre fekvő Homokmégyen végzett együttes kutatást, s eredményeiket a megyei tanács sokszorosított alakban közzé tette. (Cserey József, Henkey Gyula, Kőhegyi Mihály, Kuczy Károly, Lakatosné Kákonyi Margit : A homokmégyi kollektív vizsgálatok eredményeinek ethnogenetikai összefoglalása. Különnyomat a Művelődésügyünk c. kőnyomatos folyóirat 1962. évfolyamából, 43 — 91. 1.) A nagy bizonyító anyagot közlő jelentés a különböző szakemberek vizsgálatai alapján megállapította, hogy Homokmégy, ez a honfoglaláskori település a török hódoltság idején elpusztult ugyan, de a néprajz és az anthropológia egybehangzó eredménye szerint a lakosság kontinuitása nem szakadt meg. Ugyanakkor a hagyományt és a későbbi följegyzéseket igazoló nyelvészeti kutatások szerint az ősi lakosság jelentős sárközi betelepüléssel egészült ki. A Bács-Kiskún megyei Népkutató Munkaközösség kezdeményezése tanulságosan mutatja, hogy különböző szakemberek együttműködése müyen fontos eredményeket hozhat a helytörténeti kutatásban is. Kívánatos volna, hogy ez a módszer követőkre találjon az ország más részein is. Ugyanakkor hasznos és szükséges volna a néprajz és anthropológia révén nyert eredményeket levéltári adatokkal is kiegészíteni és ellenőríni. * Karl Fiedler nyugalmazott ev. esperes régi, ismert egyháztörténeti kutatója a Burgenland néven 1921 óta Ausztriához tartozó, korábban nyugat-magyarországi területnek. Az egyes protestáns egyházközségek történetére vonatkozóan évtizedeken át alapos kutatásokat végzett, elsősorban a helyi levéltárakban, s az utóbbi években sorozatosan bocsátja közre egyházközségi monográfiáit. Ezek a tanulmányok, amelyek mindenekelőtt nagy adatbőségükkel vonják magukra figyelmünket, lényegüket tekintve községmonográfiák. Időben többnyire visszanyúlnak a település reformáció előtti történetére is, s a szigorúan vett egyházi jellegű mozzanatok mellett sok gazdasági, társadalmi vonatkozású adatot is hoznak. (Kár, hogy a szerző ezeket az adatokat a legtöbbször nem vonja be szervesen az egyháztörténet tárgyalásába.) Fiedler munkáiban a magyar nyelvű irodalmat is felhasználja, hiánya viszont, hogy a magyarországi levéltárak (esperesi, megyei levéltárak, Országos Levéltár) anyagát nem ismeri. A magyarországi levéltárak révén nemcsak további adatokat kaphatott volna, hanem a helyi eseményeken túlmutató nagyobb összefüggésekre is felfigyelhetett volna. Tanulmányai azonban mindenképpen megérdemlik, hogy a magyar protestáns egyháztörténettel és művelődóstörténettel foglalkozók ismerjék. Időben elsőnek a boráról híres mezővárosnak, 1681 óta szabad királyi városnak, Rusztnak a története jelent meg. A szerző a könyv megírásakor a ruszti ev. egyház lelkésze volt. (Geschichte der evangelischen Pfarrgemeinde A[ugustaner] B[ekänntnis] in Rust. Hely és év nélk. [Kismarton, 1951] 133 1.) — Ezt követte a borostyánkői gyülekezet (Beitrag zur Ortschronik der ev. Pfarrgemeinde A. B. Bernstein. Megjelent folytatásokban a Volk und Heimat 1959-es évfolyamában), majd az alhói egyházközség története (Beitrag zur Ortschronik der ev. Pfarrgemeinde A. B. Markt-Allhau. Uo. 1961). A XVI. század óta a Batthyányak birtokát képező kis német falu, Városszalónak történetében főleg a II. József-féle Türelmi Rendelet utáni korszakot tárgyalja részletesen (Geschichte der evangelischen Pfarrgemeinde А. В. in Stadt Schlaining. Bécs. 1961. 88 1. 4" 5 képtábla). A honfoglaláskori magyar, de már az Árpád-korban bajorországi bevándorlók betelepülése révén németté lett Fertőmeggyes történetét az őskori nyomoktól napjainkig végigkíséri, saját kutatásai persze itt is a reformáció korával kezdődnek (Geschichte der evangelischen Pfarrgemeinde А. В. in Mörbisch am See. Kismarton. 1961. 155 1.). Helytörténeti kutatásainak mintegy összefoglalása a mai Burgenland protestáns iskolaügyének történetéről írt munkája (Das evangelische Schulwesen im Burgelande vom Zeitalter der Reformation bis zur Auflassung der konfessionellen Schule. Kismarton. 1961. 118 1.). Mivel a tárgyalt terület 1921-et'megelőzően sem egyházi, sem vüági közigazgatási szempontból önálló egységet nem alkotott, ebben a munkában fokozatosan érezhető a nagyobb összefüggés hiánya, bár a szerző igyekszik a soproni iskolázásra, sőt bizonyos fokig az egész dunántúli egyházkerületre figyelemmel lenni. A Burgenländische Forschungen sorozatában jelent meg Karl Fiedler nagyszabású életrajzi lexikona, amelyben a volt nyugat-magyarországi terület protestáns