Századok – 1963

Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951

A MEZŐVÁROSI ÉS FALUSI CÉHEK KIALAKULÁSA ÉS BOMLÁS/. 973 minden 51 lakosra jutott 1 kézműves, addig Arad megyében f minden* 59, Temesben minden 55, — Torontálban minden 50 — Bács megyében pedig — mint előbb is említettük — minden 37 lakosra jutott 1 iparűző.106 A délvidékinél sokkal egyenletesebb, de kevésbé erőteljes volt a céhes fejlődés az Alföldön. Csongrád megyében pl. már a XVIII. században megindult a céhesedés folyamata, s ahhoz képest a XIX. században nem tapasztalható lényeges fejlődés. Hódmezővásárhelyen pl. 7 céh működött a XVIII. század­ban107 A XIX. században 11-re emelkedett a vásárhelyi céhek száma, de csak a molnárok és ácsok céhe, — melyből később az ácsok kiváltak és külön testületet alakítottak, majd pedig az 1840-es években létrehozott kalapos, valamint gerencsér céh tekinthető új szervezetnek.108 Csongrád mezővárosban 3 céhet találunk a XVIII. században.109 Szentesen szintén 3 céh alakult a XVIII. században,11 0 a XIX. században pedig 6 céh működött.111 A három mezővároson kívül csupán 2 Csongrád megyei Jfahiban, Horgoson és,Mindszenten alakultak céhszervezetek a XIX. század folyamán.112 Csongrád megyében — más alföldi megyékhez hasonlóan — csupán a mindennapi szükségleteket kielégítő iparágakat találhatjuk meg. így főként a kiterjedt állattenyésztés nyersanyagát feldolgozó csizmadia-, varga-, timár-és szűcsmesterséget, a parasztság ruházatát előállító szűrszabó és takácsipart, ezenkívül a helyi nyersanyagot feldolgozó fazekasságot, az építkezéssel, beren­dezéssel kapcsolatban az ács-, asztalos- és lakatosipart (figyelemreméltó, hogy céhes kézművesek a Csongrád megyei mezővárosokban és falvakban nem voltak), s nem utolsósorban a gabonatermeléssel kapcsolatos molnár­mesterséget, valamint a földműveléshez szükséges eszközök javítását, esetleg Fényes (1847)1. k. 19. sköv., 47. sköv., 71.1., Arad megyében 239'984'lakosés4046 iparos, — Temes megyében 320 475 lakos és 5820 kézműves, Torontálban 349 836 lakos és 6983 iparfiző, Bács megyében pedig 493 186 lakos és 13 100 kézműves volt 1846-ban. 107 1. Csizmadiák céhe 1714. márc. 12. Artikulusaikat a nagykőrősiektől nyerték, azok pedig a budai csizmadiák 1695. évi kiváltságát vették át. (OL. AM. Comit. Csongr. No. 1, ld. még OL. DC.) — l/a csizmadiák újabb kiváltságlevele Mária Teréziától 1777-ben (OL. AM. No. 8), 2. a szabók 1714-ben a budai és „Hostáti" szabók 1695. évi artikulusait vették át (OL. AM. No. 1), 2/aaz előbbi kiváltságot 1732-benmegújították. (Ld. Szádeczky i. m. II. k. 265. 1. A Nemzeti Múzeumban őrzött s később megsemmisült privilégium) 3. tímárok 1733 (OL. DC.), 4. szűcsök 1768 Mária Teréziától (OL. Art.Caeh. II./253, ld. még OL. AM.), 5. takácsok 1773 Mária Teréziától (OL. AM. No. 4), 6. magyar szabók, szűr­szabók ós paplanosok 1776 Mária Teréziától (OL. AM. No. 7) és 7. asztalosok, lakatosok, kerékgyártók és kovácsok 1777 Mária Teréziától (OL. AM. No. 9). OL. Lib. Caeh. 531, 663, 7, 31. 1. takácsok 1776 Mária Teréziától (OL. AM. Comit. Csongr. No. 5), 2. csizma­diák 1776 Mária Teréziától (OL. AM. No. 5), 3. szabók ós szűcsök 1776-ban Mária Teréziá­tól (OL. AM. No. 6). — A XIX. században 3 új céh alakult : asztalosok, lakatosok, kádárok testülete (OL. Lib. Caeh. 515), molnárok és ácsok (uo. 516), kovácsok és kerék­gyártók (uo. 518), a szűcsök pedig kiváltak a szabócéhből (uo. 553). 110 1. csizmadiák 1743 (Szádeczky : i. m. П. k. 308. 1. — A Nemzeti Múzeumban őrzött és később megsemmisült priv.), l/a a csizmadiacóh újabb privilégiuma 1778 Mária Teréziától (OL. AM. Comit. Csongr. szám nélkül), 2. takácsok 1767 Mária Teréziától (OL. AM. Comit. Csongr. szám nélk. — ld. még Art. Caeh. I./926), 2/a a priv. megújítva 1782-ben (Szádeczky : i. m. II. k. 308. 1., a Nemzeti Múzeumban őrzött kiváltságlevél), 3. vékony­szabók ós szűcsök 1777 Mária Teréziától (OL. AM. No. 9). 111 A kovácsok és kerékgyártók, az ácsok és molnárok, a vargák, az asztalosok és lakatosok alakítottak új céhet az 1810-es években, a szabók és szűcsök viszont nem újí­tották meg korábbi szabadalmukat (OL. Lib. Caeh. 284, 285, 286). »* Ol.. Lib. Caeh. 845, 886.

Next

/
Oldalképek
Tartalom