Századok – 1963
Tanulmányok - Eperjessy Géza: A mezővárosi és falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon 951
-974 EPEBJE8SY GÉZA előállítását szolgáló kovács- és kerékgyártóipart. Ha a lakosságnak11 3 egyéb iparcikkekre is volt szüksége, és amennyiben vásárolt más iparcikkeket is, akkor azokat csak a sz. kir. városok céhes kézműveseinél, a boltosoknál vagy házaló kereskedőknél, illetőleg az országos vásárokra érkező „külföldi" mestereknél szerezhette be. Nagyjából-egészéből ugyanezt a képet nyerjük az Alföld más vidékei- ' nek, így pl. a Hajdúkerület mezővárosi és falusi iparának vizsgálata alapján is. A Hajdúkerületben az előbbi mesterségeken kívül csupán a kőművesmesterséget, a festő- és üvegesipart találjuk meg.114 Csupán néhány iparosodottabb mezővárosnak, így pl. az Alföld peremvidékén Égernek (a budai céhhez tartozó kéményseprők nélkül 13 céh), Gyüvigyösnek (kéményseprők nélkül 14 céh), Miskolcnak (14 céh), ezenkívül Szolnoknak (kéményseprők nélkül 11 céh), Gyulának (17 céh), Nyíregyházának (12 céh) céhes ipara volt differenciáltabb a Csongrád megyei céhes kézművességnél.11 5 Sajátos vonásokat mutat a Jászkun-kerület „szabad" mezővárosainak és falvainak céhes fejlődése, ahol az 1848 előtti évtizedekben 63, tehát viszonylag nagyszámú céh működött. (Csupán Bács és Pest megyében volt több mezővárosi és falusi céh az országban). A 63 céh a következőképpen oszlott meg: a Jászságban 23, a Kiskunságban 22, a Nagykunságban pedig 18 céh alakult. S nemcsak a népesebb mezővárosokban, hanem az ugyancsak népes falvakban is, így pl. Alsó-Szentgyörgyön, Jászfényszarun, Jákóhalmán és Jászmihálytelken, Jászkiséren (később vásárjogot nyert), Jászladányban, Fülöpszálláson, Kiskundorozsmán, Kiskunlacházán (később vásárjogot nyert), Kiskunmajsán, Szabadszálláson (később vásárjogot nyert) is alakultak céhszervezetek. A kerület céhes fejlődésének a XV111. században is megvoltak már az előzményei. Jászberényben pl. 5 céh működött a XVni. században,116 a XIX. században pedig 7 céh volt a városban. Kiskunfélegyházán 3 céh alakult a XVIH. században, ill. a századforduló idején.117 Ezen kívül még Kiskunhalason és Kunszenimártonban találunk céhszervezetet a XVni. században.11 8 Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a Jászkunság nemcsak az Alföld, hanem az egész ország egyik legkevésbé iparosodott területe 113 A lakosságon itt a jobbágyságot és a nemesség szegényebb rétegeit kell értenünk, hiszen a nemesség gazdagabb rétegei általában nem a mezővárosi és falusi mestereknél szerezték be a szükséges cikkeket. »« OL. Lib. Caeh. 24, 778. "s OL. Lib. Caeh. 1. vargák l(i9ő-ben. Komáromi ill. esztergomi artikulusok alapján (CA./71), 2. a szabók és szűcsök 1737-ben nyertek szabadalmat (CA./116), 3. a vargák ós tímárok 1764-ben kaptak Mária Teréziától" kiváltságot (OL. Art. Caeh.,/1/32), 4. takácsok 1774-ben Mária Teréziától (OL. Art. Caeh. 1/10), 5. szabók, szűrszabók és szűcsök 1768-ban Mária Teréziától (OL. Art. Caeh. 11/79). A XIX. században pedig 7 céh volt a városban. (OL. Lib. Caeh. 264, 266, 268, 280, 291, 333, 356). 1. A takácsok 1764-ben Mária Teréziától (OL. Art. Caeh. 1/95), 2. szabók, szűcsök, szíjgyártók 1766 Mária Teréziától (OL. Art. Caeh. 1/609), 3. kovácsok, lakatosok, asztalosok ós bognárok 1804 (CA./160). Az 1848 előtti évtizedekben pedig 6 céh működött Fólegyházán. (OL. Lib. Caeh. 124, 167, 272, 277, 292, 904.) "s OL. DC. - Art. Caeh. I./372.
