Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
92 RÁNKI GYÖRGY pedig helyettest küldött.10 7 Ténylegesen június végén kapcsolódtak be a miniszteri biztosok a bankok munkájába.10 8 Tevékenységük általában, ha még nem is a tőkés tulajdonjogot, de a rendelkezési jogot már erősen érintette, s azt biztosította, hogy a bankok ne folytathassanak a 3 éves terv célkitűzéseive! ellentétes üzleti politikát. Tekintettel arra, hogy az államosítás kérdése is eldőlt júniusra — a június 13-i pártközi értekezlet az államosítási törvényjavaslat kérdéseit is tárgyalta — az állami ellenőrzés ideiglenesen alkalmas volt a 3 éves terv elindításának biztosítására.109 Kétségtelen, hogy a politikai és gazdasági harc csomópontjában 1947 májusában a b a n к ál 1 a m y s í t ás kérdése állott. Az adott helyzetben ez volt a 3 éves terv kulcskérdése, ez dönthette el a burzsoázia és a proletariátus küzdelmét a gazdasági élet további fejlődésének tekintetében. Azonban a 3 éves terv előkészítése — mely a pártközi értekezletek s az általuk kiküldött albizottságok keretében szintén 1947 májusában folyt — számos — ha talán pillanatnyilag nem is ilyen nagy horderejű — problémát is felvetett. A beruházások megoszlása, a gazdaságpolitika egyéb részletkérdései, a terv gazdasági célkitűzései s a terv lebonyolítása szintúgy számos ellentétet idéztek fel a pártok között, elsősorban annak megfelelően, hogy milyen elképzelésnek, mely osztályok érdekeinek megfelelően kívánták kifejleszteni a tervgazdaságot. De sok esetben a gazdasági fejlődés más részletkérdései is számos lehetőséget vetettek fel, anélkül, hogy minden esetben világosan fejeződnék ki bizonyos osztály-elképzelések szembenállása. A finanszírozás kérdésében történt megállapodás nagyjában már május elején maga titán vonta a beruházások felső határának megállapítását. Figye- ( lembe véve, hogy jelentős jóvátételi terhek is hárultak az országra — három év alatt 4,3 milliárd forint —, s a gazdasági élet újjáépítéséhez a normális ' készleteket is fel kellett tölteni — amihez további 3 milliárd forint kihasítására volt szükség —, nagyjában a 6,3 milliárd forint beruházást tartották keresztülvihetőnek, s ebben — mint globális keretben — már május 5-én meg is egyeztek.110 A globális keret elfogadása azonban bizonyos összeütközésbe került az egyes nemzetgazdasági szektorok igényeivel. Az ipari beruházások * eleinte nem látszottak különösen problematikusnak. Tekintettel arra, hogy a kisgazdapárt nem készített tervet, csupán végigmentek a két munkáspárt javaslatának főbb termelési számadatain, s azt néhány kisebb korrekcióval elfogadták. ' E tekintetben nagyobb problémát az almásfűzitői timföld-gyár felépítése okozott. Ez ugyanis nem szerepelt a 3 éves terv eredeti célkitűzéseiben, de az időközben megkötött jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési 107 Szabad Nép, 1947. jún. 20. 108 A Kereskedelmi Bank 1947. jún. 26-i ügyvezetőségi ülésén vett részt elsőízben a miniszteri biztos. (KGL Kereskedelmi Bank. Igazgatóság.) 109 A kommunista párt szerette volna a 3 nagybank államosítását aug. l-re biztosítani, a SzDP azonban nem ment bele a különválasztásba, s tekintettel arra, hogy valamennyi I. kúriás hitelintézet államosítását nem lehetett — szervezetileg sem — ilyen rövid idő alatt biztosítani, végül nov. 1-ét jelölték meg az államosítás határidejéül. Vita tárgyát képezte az államosítás módja (Farkas Ferenc [parasztpárt] a kisajátítás helyett a részvénytöbbség vagyondézsmával való megszerzését és kártalanítást ajánlott), az új állami bankrendszer irányító szervének, s végül az egyes bankok legfelsőbb vezetői eltávolításának kérdése is. 110 P. I. Arch. 2/9. 13. d. 1947. máj. 5-i pártközi értekezlet. Az előzetes számítások szerint a hároméves terv beruházásai, a készletgyűjtés, az amortizáció és a jóvátétel együttesen a három év tervezett nemzeti jövedelmének 25%-át vette volna igénybe.
