Századok – 1963
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin hagyatékából 831
836 SOÓS PÁL „Ha Marx és Engels müveinek ezen kiadása nein a magyar közönségnek szólna, Engels cikke a magyar forradalomról aligha találna helyet műveinek válogatott kiadásában. Bármennyire érdekesek is ítéletei a magyarság harcáról, az alapvető nézőpontok, amelyekről a kérdést tekinti, helytelenek." „Az újságírói munka gyorsasága is kimentené, amit ez esetben Magyarország történelének még Magyarországon is homályos ismerete és a forradalmi idők izgalmai nagyon is érthetőié tesznek : hogy Engels cikkébe számos ténybeli tévedés csúszott be. Mindezeket helyreigazítani fölösleges volna. Engels cikkét fölvettük a gyűjteménybe, nemcsak mert Marxnak és Engelsnek a magyar forradalom iránti meleg rokonszenvüknek ékesszóló bizonyítéka, hanem mert mélyenjáró . . . igazolása a forradalomnak . . . Senki sem fogja Engels cikkét történeti forrásmunkául használni. Ugyanez áll Marxnak Kossuthról és Klapkáról irt néhány oldaláról." „Mégis azt tartjuk, hogy bármilyenek voltak is a magyar függetlenségi harcnak objektív és szubjektív motívumai, Engelsnek állásfoglalása az adott körülmények között az egyedül lehetséges volt . . . így a magyarok ügye az európai kultúra ügye volt, a Habsburgokkal szövetkezett szlávoké pedig a reakcióé. Joggal mondhatta Engels, hogy fontosabb az európai szabadság, mint néhány apró szláv nemzet függetlensége, sőt nemzetisége is."2 2 Szabó Ervin rövid, de tevékeny élete során számos, a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából jelentős európai országban, többek között természetesen Németországban is járt.2 3 Igen hiányos és eddig rendszeresen fel nem dolgozott életrajzi adataiból, a Kautsky-levelekből sem derül ki azonban, hogy létrejött-e valaha is személyes találkozás közte és Kautsky között. Viszont, szintén elsősorban levélhagyatókából, tudunk arról, hogy Szabó Ervin több személyes ismerőse, híve, barátja és tanítványa az ő megbízásából és ajánló leveleivel kereste fel a Neue Zeit szerkesztőségét és magát Kautskyt is. E látogatók véleményei, beszámolói bizonyára befolyásolták egymásról és egymás tevékenységéről formált ítéleteiket mind Kautsky, mind pedig Szabó Ervin esetében.2 4 Nemrég elhunyt neves diplomatánk és történészünk, Bolgár Elek, aki akkor Szabó Ervin köréhez tartozott. Amerikába való utazása közben Szabó Ervin megbízásából felkereste a Neue Zeit szerkesztőségét, és bár Kautskyval nem sikerült személyesen találkoznia, arról számolt be Szabó Ervinnek, hogy a német elvtársak nagyon örültek: , ,a rád vonatkozó jó híreimnek és nagyon valószínűnek tartom, hogy hamarosan hozzád fognak fordulni, mert azt mondották, hogy mióta nem írsz nekik, azóta teljesen tájékozatlanok a magyar dolgok tekintetében" .2 5 Alpári Gyula és a francia szindikalista Lagardelle Szabó Ervinhez írt levelei pedig elsősorban abból a szempontból fontosak, hogy már jelzik Szabó Ervin határozott közeledését a szindikalizmushoz, ami egyben a szociáldemokráciától és természetesen Kautskytól való eltávolodását is maga után vonta: ,,Én Kautsky nejének — írja Alpári —, ki nemcsak hogyléte, hanem működése iránt is érdeklődött, azt mondtam, hogy Ön erősen hajlik a szindikalisták felé, az ö irányzatukat tartja az igazi marxizmusnak . . . Kautskyné kérdezte, hogy miből következtetem ezt, erre én a Marx és Engels kiadáshoz írt előszavára utaltam, mely még 1904. dec. havából ered. Ezt le is fordítottam németre. Kautsky személyesen mondta nekem — miután bevezetését olvasta —, hogy ön Lagardelle irányában fejlődött."26 Lagardelle levele viszont — bizonyára Szabó Ervin teljes egyetértésével találkozva — azt hangsúlyozza Kautskyról, hogy ő és hívei a nemzetközi szociáldemokráciában nem értik meg a szocialista mozgalom századfordulói fejlődése során felmerült kérdéseket és követelményeket : ,,Kautsky jegyzete, melyre Ön utal, bizonyítja, hogy ez a kedves, bár szabadszellemű barátunk nem fogja föl a szocialista válság igazi okát. Nemhiába írtak egy egész könyvet a parlamen" Szabó E. : Marx és Engels válogatott Művei. I. k. 105, 153, 162. 1. 23 Németországon kivtil Szabó Ervin járt Ausztriában, Olaszországban, Svájcban, Franciaországban és Angliában is. " Ifj. Leopold Lajos írja 1903-ban Szabó Ervinnek: ,,Az emberek közül Kautsky tetszik a legjobban, bárha bizonyos tekintetben szofista, sőt elfogult, de igen mély, kemény, logikus, erőteljes gondolkodó . . Dániel A mold 1905-ben: „Ajánlóleveleivel bekopogtattam Kautskyhoz . .. igen barátságosan fogadott és . . . fölvilágosítottam az otthoni állapotokról. . . szemmel láthatóan meggyőztem . . ." Pór Ödön : ..Berlinben 4 napig feküdtem. Beszéltein Kautskyval, Luxemburggal, Bernsteinnel többször ... s érdeklődött felőled — ügy Kautsky is." Kunfi Zsigmond Szabó Ervin ajánlásával helyezi el cikkét a Neue Zeitban. " Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban PIA) 507/2/1. " PIA 507/1/1.
