Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
82 RÁNKI GYÖRGY külföldi kölcsönt vegyen fel a kormány, s ehhez meg kell teremteni a szükséges politikai légkört.60 Acsay cikke már világosan kifejezte, hogy valójában elképzeléseik legfeljebb a nyugaton is elterjedt irányított gazdaságig — pl. ebben az időben Franciaországban az ún. Monnet-terv — mennek el, melynek keretében a gazdasági fejlődés néhány mutatóját előre meghatározzák, s az állam ennek elérését a hitel- és kereskedelempolitika révén próbálja előmozdítani. Két nappal később a Magyar Nemzet vezércikkben foglalkozott a kisgazda-terv kérdésével. Itt ugyan — már védekezve: hogy nekik is van tervük — leszögezik, hogy csak a mezőgazdaság esetében tartották szükségesnek részletes javaslatot kidolgozni, a többiekben csak felülvizsgálták, s nagyjából elfogadták a munkáspártok javaslatát. A továbbiakból azonban kiderült, hogy a kisgazdapárt nem kíván konkrét tárgyalásokba bocsátkozni, s ebből a célból öt pontos ellen javaslatot tettek a megbeszélések programjára vonatkozóan. Ez a program fényt derített a kisgazda-taktikára: 1. aprólékos részletekkel elhúzni a tárgyalást, 2. vitatni a terv alapelveit a gazdaságpolitika, mindenekelőtt h finanszírozás kérdésében, 3. a tervet valójában nem tervként, inkább reménységként, óhajként, legfeljebb irányszámokként fogták fel.61 Másnap azonban, midőn ismételten összeült a pártközi értekezlet, a kisgazdapárt kénytelen volt visszavonulni, s így arra a kérdésre vonatkozóan, van-e a kisgazdapártnak termelési terve, Rácz Jenő pénzügyminiszter néhány szemforgató frázis után — melyekben kijelentette, hogy a kisgazdapárt „soha nem kívánt külön utakon járni a 3 éves terv.elkészítésénél" —, bevallotta, hogy sem termelési, sem finanszírozási tervük nincs, s azzal, „amit mi eddig átnyújtottunk, azt hiszem, lezárult az a fázisa a munkának, amelyet külön pártokként folytattunk". A kommunista párt részéről leszögezték, hogy a kisgazdapárt által átnyújtott kétoldalas feljegyzést aligha lehet tervnek nevezni, de aménnyiben a kisgazdapárt a munkáspárti javaslatot elfogadja tárgyalási alapnak, úgy tovább lehet menni.62 Gyakorlatilag tehát csak május elejétől sikerült leküzdeni a kisgazdaellenállást a 3 éves terv tárgyalásaival kapcsolatban, s az érdembeni tárgyalások mindössze 3 hónappal a terv elképzelt megindulási dátuma előtt kezdődtek. A tárgyalások megindulása azonban távolról sem jelentette azt, hogy sikerült leküzdeni a burzsoázia ellenállását a kérdésben. A terv önmagában csupán keret volt, s a kisgazdapárt mindent megtett, hogy tartalom nélküli, vagy igen szűk tartalmú keret maradjon. A tárgyalások, melyek a pártközi értekezletek plenáris ülésén — s egyes speciális (ipar, mezőgazdaság stb.) albizottságok keretében — folytak, a részletkérdésekben lefolytatott vitákon túlmenően számos olyan kardinális kérdést is felvetettek, melyek éppen akörül folytak, vajon a szocialista tervgazdaság vagy tőkés állami beavatkozás irányában fejlődik-e a magyar népi demokrácia gazdasága. Kik viseljék a 3 éves terv terhét, mi legyen a tervgazdaság pénzügyi alapja, hogyan finanszírozzuk a beruházásokat? Ez volt az első nagyobb probléma, melyen a kisgazdapárt és a kommunista párt képviselői összecsaptak. A kisgazdapárt részéről már az első pártközi megbeszélés során a finanszí-00 Kis Újság, 1947. ápr. 25. 61 Magyar Nemzet, 1947. ápr. 27. e2 P. I. Arch. 253/1. 178. d. 1947. ápr. 28-i pártközi ülés jegyzőkönyve.
