Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
812 KIKSCHNER BÉLA—RÁCZ BÉLA sok alaptalan vád is érkezett be. A vádolásnál elővigyázatosak legyünk. Az üzemek helyreállításánál a műszaki tisztviselők elismerésreméltó szorgalmas munkát végeztek, szabotálás nincs. A gyárat korszerűsíteni kell, hogy aktív legyen. Éberséggel dolgozzon az üb., vigyázzon, hogy az ügyek vezetése kezéből ki ne csússzon."108 A közgyűlés a beszámolóval kapcsolatban csak egy határozatot hozott, egy szakembert és két bizottsági tagot Pécsre küldött, hogy a termeléshez nélkülözhetetlen kokszot megszerezzék. Ez azonban nem jelentette a többi probléma figyelmen kívül hagyását. Az új üzemi bizottságnak tagjai voltak a termelési bizottság tagjai is, így jól ismerték a problémákat, de olyan kérdésekről volt itt szó, amelyek alaposabb megvizsgálásra szorultak, és a megoldás útja körültekintő megfontolást igényelt. Az üzemi bizottság előtt kettős feladat állt: az elért termelési eredmények további növelésének az elősegítése és a tőke korlátozásának eredményes végrehajtása hathatós munkásellenőrzés útján. E feladatok sikeres megvalósításának feltétele: a helyi munkáspártok akcióegységének létrehozása és kiszélesítése, a. nemzeti összefogás politikájának megértése és alkalmazása, továbbá i az üzemi bizottság és a munkáspártok közötti szoros kapcsolat kialakítása 1 volt. E politikai feltételek megteremtése nélkül nem lehetett volna eredményeket elérni a munkásság megnyerése és a munkafegyelem megszilárdítása, a munkások anyagi, szociális védelme terén, továbbá a reakció felszámolásáért folytatott harcban. , Április 4-én az igazgatóság külön köriratban is tudatta, hogy az üzemi bizottság megalakult és működését megkezdte. A körirat ismertette a bízott- ( ság hatáskörét. Az igazgatóság köriratában kiemelte, hogy ,,az Üzemi Bizottsággal a munkaadót Ózdon képviselő gyárigazgató szoros összeköttetést tart fenn, s azt a hatáskörébe tartozó kérdésekben állandóan tájékoztatja". — Ugyanakkor nyomatékosan aláhúzta, hogy — ,,az üzemekben rendelkezéseket kiadni, csak a gyárigazgató jogosult, az üzemi csoportok, illetve az < üzemek vezetői és helyettesei útján".100 , A köriratban ez utóbbi mondata előre jelezte az üzemi bizottság és a tőkés vezetés között kibontakozó harcot. Az igazgatóság az 50.100-as rendeletre támaszkodva a termelési bizottság munkáján keresztül megvalósult munkásellenőrzés hatékonyságát akarta csökkenteni. A törvényesen megválasztott üzemi bizottság pedig a termelési bizottság hatáskörét nemcsak fenn akarta tartani, hanem még teljesebbé és átfogóbbá szándékozott tenni. E harc kimenetele azonban, a helyi erőviszonyok alakulásán túl, elsősorban attól függött, hogy a központi hatalomban a forradalmi erők együttesen tovább tudnak-e haladni a megkezdett úton. A munkáspártok akcióegységc megerősödik-e, tartós lesz-e, országosan és helyileg egyaránt. 1945 április végén a két munkáspárt központi vezetősége nyílt levelet intézett tagjaihoz az akcióegység erősítése érdekében. „Minden közös célkitűzéseinket valóra tudjuk váltani — olvasható a nyílt levélben —, ha az előttünk álló nagy és nehéz feladatok felismerésében az eddiginél szorosabban dolgozunk együtt". Mindent meg kell tenni — hív fel a levél —, hogy sem az üzemi bizottságokban, sem másutt, semmiféle kérdésben ne kerüljön szembe 108 Uo. 109 OL. RMSV Rt. ált. 416. csomó. Általános gyári ügyek ós uo. 468. csomó. Köriratok, hirdetmények 1945 — 46.
