Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYIT. A S MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 791 nokot, mint Horthy „első tanácsadóját" arra kéri, hogy értesse meg a kormányzóval: kormányai, politikusai kudarcra vannak ítélve, mert nincs gyökerük a népben; ezzel egyedül ő rendelkezik. A kormányzó, akit a konzervatívliberális körök elszakítottak népétől, két út között választhat: vagy nélküle, feje felett csinálják meg a nemzetiszocialista fordulatot (Mussolini—király út), vagy Horthy segítségével úgy, hogy a megfelelő embert — s itt Szálasi természetesen önmagára gondol — a kormányzó kinevezi (Hindenburg—Hitler út), ö, Szálasi, minden eszközzel ez utóbbira törekszik.45 Nem tudjuk, hogy a memorandum eljutott-e Horthyhoz. Az azonban tény, hogy Szálasi a Horthy iránti hűséghez a legutolsó időkig ragaszkodott, s amikor — éppen 1936 őszén — széleskörű és az „alsóbb néprétegeket" is magában foglaló mozgalom szervezéséhez kezd, akkor sem gondol soha a Horthyval való szakításra;46 i újra és újra annak a kieszközlésén fáradozik, hogy a kormányzó fogadja őt és személyesen biztosíthassa Horthyt alattvalói hűségéről.4 ' * i A Horthynak szánt memorandum hangja, a „népre" és a Hindenburg— Hitler kapcsolatra való hivatkozás egyben azt is tükrözi, hogy 1936 őszén Szálasi mozgalmában, a mozgalom irányvételében figyelemre méltó fordulat történt. Ez a fordulat szorosan összefügg Szálasi németországi utazásával. A rendőrség már augusztusban jelenti, hogy Szálasi e hónapban „tanulmányútra" készül; októberben ismét néhány hetet tölt Németországban. Arról, i hogy odakünn mi történt, kikkel ós miről tárgyalt, — az írásos dokumentumok sajnos nem beszélnek. De a második utat már a Belügyminisztérium is kifejezetten politikai jellegűnek tekintette. Szálasi Csia Sándor társaságában Berlinben előadást tartott, majd Nürnbergbe, a fasiszta párt központjának székhelyére és Münchenbe utazott.48 Hogy ez idő alatt nemcsak a kint látottak , keltettek benne „mély benyomást", hanem a német fasiszta párt hivatalos ( tényezőivel is tárgyalt, világosan bizonyítja Szálasi megváltozott taktikai magatartása.4 0 Ez a változás abban áll, hogy mozgalmával — az úri, katonatiszti rétegek mellett — most már tudatosan az „alsó" néprétegek, a „munkásság" és a városok feléfordul. A csendőrség titkos jelentése már 1936. október 2-án közli, hogy Szálasi szeptember 23-án „szakszervezeti" munkásokkal tárgyalt; célja az, hogy a szakszervezetekben hangadó embereket a maga számára megnyerje, megmagyarázza nekik „a szociáldemokrata tévtanokat" és fasiszta „munkásszövetségbe" tömörítse őket. Szakcsoportokat akar felállítani, melyek felépítése megfelelne a szakszervezek felépítésének.5 0 „Szálasi tervezi, hogy a 45 Szálasi ,,Emlékeztető"-je 1936. okt. 9. és Keresztes-Fischer Lajos levele Szálasihoz. OL. BM. Szálasi-per. 2. tekercs. 46 BiVt. NB. 1494/1946. Bp. Kovarcz Emil nópbírósági pere. 47 OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs. 48 Pl. Cs. j. ö. 1936. aug. 21. és 1936. okt. 16. 49 „1936 őszén Szálasi Ferenc Csia Sándor társaságában kb. egy hónapig tartózkodott Németországban, nem tudom, hol járt, kikkel tárgyalt, de tény az, hogy teljesen megváltozva jött haza" — vallotta Баку László a népbíróság előtt 1945 őszén. Baky 1934 óta „jó barátságban" volt Szálasival; 1936-ban éppen Szálasi „radikális" irányú fordulata miatt idegenedtek el egymástól. — BM. 4419/45. Endre László és társai népbírósági pere. 8. 1. 50 Pl. Cs. j. ö. 1936. okt. 2.
