Századok – 1963

Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68

KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 81 sorra jelentkezett a jobboldal, hogy magához ragadja az egyes pártok vezetését s e pártokat szembefordítva a kommunista párttal s a koalíciós kormányzattal, fordulatot idézzen elő a belpolitikai életben, vagy legalábbis, a nemzetközi helyzet fordulatában bízva, előkészítsék ezt a fordulatot. A legális politikai eszközök mellett — aminek egyik pregnáns megnyilatkozása Peyer Károlynak a szociáldemokrata párt egész politikáját támadó memoranduma volt — illegális szervezkedés módszerét is alkalmazták. A reakció horthysta szélsőjobboldala, erősen támaszkodva a kisgazdapártra, fegyveres csoportokat, illegális fasiszta szervezeteket hozott létre, azzal a céllal, hogy a szovjet csapatok kivonulása után — ami a békeszerződés ratifikálása után esedékessé vált — erőszakkal döntsék meg a népi demokráciát. 1947 januárjában az államvédelmi szervek felfedték az ún. Magyar Közösség vezette összeesküvést. Az összeesküvés ténye, az a körülmény, hogy ismertté váltak az összeesküvők brutálisan munkás- és parasztellenes célkitűzései, politikailag is rendkívül előnytelen helyzetbe hozták a reakciót. Tarthatatlanná vált számos jobboldali kisgazda-vezető pozíciója is, miután ismeretessé vált, hogy a kisgazdapárt és a parasztszövetség egyes csoportjaihoz vezetnek az összeesküvés szálai. A kommunista pártnak így nemcsak a reakció támadását sikerült kivédenie, de lehetősége nyílt az ellentámadásra, arra, hogy a reakció fő legális politikai támaszára, a kisgazdapárt jobboldali veze• tésére csapást mérjen. A kommunista párt tehát az összeesküvés után azt az álláspontot foglalta el, hogy „az összeesküvést nemcsak rendőlileg kell felszámolni és felgöngyölíteni, hanem meg kell vizsgálni azt a politikai táptalajt, amelyen nagyra nőhettek, és gondosan ki kell gyomlálni a kisgazdapártból mindazt, ami elősegítette fejlődésüket".4

5 A kisgazdapárt ilyen körülmények között teljes defenzívába szorult. Próbálkozott ugyan az összeesküvés jelentőségének lebecsülésével, az abban kompromittált kisgazdavezetők — vagy azok egy részének — mentegetésével. De az ország politikai hangulata, melyet a nagybudapesti munkásság jelentős megmozdulásai is alátámasztottak, újabb és újabb politikai engedményekre kényszerítette, hogy ezáltal is igazolja, hogy a jövőben ténylegesen demokratikus politikát kíván folytatni. Ebben a helyzetben, midőn megszületett a két munkáspárt közös tervjavaslata, ennek megtárgyalása elől aligha lehetett elzárkózni. Annál kevésbé, mivel az MKP február végén nagy tömegkampányt indított a 3 éves terv érdekében, mely igen nagy visszhangra találtmind a munkásosztály, mind a parasztság körében.4

6 A kisgazdapárt tehát az 1947. március 11-i pártközi értekezleten kénytelen volt a magáévá tenni a munkáspártok, a Baloldali Blokk számos követelését, s hozzájárulását adta, hogy a 3 éves terv kormányprogrammá váljék,47 s kidolgozását a jövőben állami vonalra kell vinni.48

Az elvi hozzájárulás s a tényleges munka megindítása között azonban további hat hét telt el. Ebben az időszakban a kisgazdapárt újabb kísérletet tett, hogy a terv végrehajtását — most már formailag a terv gondolatát magáévá téve — ténylegesen 45

Rákosi Mátyás: A magyar demokráciáért. Bpest. 1947. 407. 1. 4,1

P. I. Arch. 2/9. 13. d. 0026. 47

Pfeiffer Zoltán a hároméves tervjavaslat parlamenti vitáján hangoztatta, hogy Nagy Ferenc csak az összeesküvés leleplezése folytán kialakult politikai helyzet következtében járult hozzá a hároméves tervhez. 1945—49-es Nemzetgyűlési Napló. VIII. köt. 273. 1. 1947. júl. 1. 48

Kis Újság, 1947. márc. 14.