Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
78 RÁNKI GYÖRGY az ipari beruházások kérdésében, hol az iparügyi miniszter, Bán Antal — nem kis mértékben személyi presztizsokokból — aránytalan nagy beruházásokat kívánt, teljesen figyelmen kívül hagyva a népgazdasági összefüggéseket s más gazdasági szektorok szükségleteit.41 Végül azonban, ha az eredeti határidőhöz képest ugyan két héttel később, de mégis létrejött a megállapodás. Ez a 3 éves terv főbb irányelveit a következőkben állapította meg: 3 év alatt 6,3 milliárd beruházást kell eszközölni, melyből 4,250 millió állami, 920 millió közületi, 760 millió magán, 270 millió szövetkezeti és 10 millió vegyes beruházás lenne. A 6,3 milliárdot a nemzetgazdaság egyes szektorai között a következő arányban osztanák el: Megállapodás született a tekintetben is, hogy a termelékenységet 5%-kal„ az életszínvonalat 15%-kal kell a 3 éves terv folyamán az 1938-as szint fölé emelni; az ipar 27, a bányászat 35, a nemzeti jövedelem 13%-kal emelkedjék a háború előttihez képest. Végül kidolgozták a terv úgynevezett В változatát is, mely 841,5 millió külföldi kölcsönnel számolt, s abból 621,9 milliót a bányászat és az ipar, 219,6 milliót a közlekedés céljaira kívánt fordítani.44 (Esetleges nagyobb kölcsön esetén még 300 milliót a mezőgazdaságra és 150 milliót szociális beruházásokra vettek figyelembe.) Miközben a két munkáspárt gazdasági szakértői a békés építőmunka számszerű részleteit vitatták, a politikai életben a reakció frontális támadással akart véget vetni a népi demokratikus fejlődésnek. Az erőegyensúlynak abból az ideiglenes helyzetéből, mely 1946 őszén kialakult, ha a kommunista párt előre, a szocializmus felé, úgy a burzsoázia s a burzsoá politikát megtestesítő különböző politikai csoportok, kezdve a kisgazdapárt nem csekély részétől egészen a szociáldemokrata párt jobbszárnyáig, vissza a polgári demokrácia vágányára — sőt a reakciónak nem jelentéktelen csoportjai ennél is tovább — akarták vezetni az országot. Bár 1946 őszén az antifasiszta koalíció tagjai — hosszas viták után — még megegyeztek a volt csatlós országok, így Magyarországgal kötendő békeszerződés kérdésében, mégis a nyugati hatalmak, elsősorban az USA imperialista körei, egyre több, a Szovjetunió elleni agresszív lépést tettek, a nemzetközi helyzet erősen feszültté vált, s a reakció egyes körei már harmadik világháború kirobbanásában reménykedtek. A nemzetközi helyzet alakulása, a nyugati hatalmak nyílt vagy burkolt támogatása a magyarországi reakciót is felbátorította. A koalíciós pártokban 1946 őszén 41 Uo. 253/1. 77. d. SzDP Gazd. Pol. 1947. máre. 20-i jelentés. 42 A mezőgazdaság közvetett beruházásait is figyelembe véve. 43 Itt a három év alatt 1130 millió forint amortizációs beruházással, vagyis felújítással is számoltak. 44 P. I. Arch. 253/1. 177. d.MKP-SzDP tervegyeztető tárgyalás. 1947. márc. 29. -— Szabad Nép, 1947. ápr. 27. Mezőgazdaság . . . Bányászat és ipar Közlekedés Szociális beruházás 1 942,84 2 1 460,043 1 718,4 1 195,0 6 316,2
