Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 75 szakszerűséggel készült rövidlejáratú gazdaságfejlesztő tervezetnek nem sok értelme van", és: „...azt az eredményt, amelyet az MKP 3 éves tervezete gyönyörű számokban foglaltan csillogtat meg előttünk — ha szerencsénk lesz — csupán évtizedek komoly, céltudatos munkája, takarékosság és nélkülözések árán érhetjük el" — sokak előtt szimpatikus volt, egyetlen párt sem kockáztatta tömegbefolyását a tömegek közt gyorsan népszerűvé váló javaslat nyílt opponálásával. A kommunista párt nevében Gerő január közepén válaszolt a felmerült ellenvéleményekre, utalva a külföldi kölcsön kérdésében korábban is elfoglalt álláspontjára, a beruházás tervét reálisnak tartotta, rámutatva, hogy mód nyílik a finanszírozásnak a polgári államban ismeretlen forrásait is a terv szolgálatába állítani. Ami a beruházásoknak az egyes nemzetgazdasági ágak közti elosztását illeti, ismételten rámutatott az ipar és a közlekedés helyreállításának elsődlegességére, azonban hangoztatta azt is, hogy az MKP javaslata nem lép fel azzal az igénnyel, hogv minden részletében véglegesnek tekintsék, s csupán alapvonalaiban való elfogadását kérik.28 Evvel a 3 éves terv vitájának első szakasza lezárult, annál is inkább, mivel a leleplezett összeesküvés a politikai élet más kérdéseire terelte a figyelmet. Közel két hónapig a politikai élet kevésbé foglalkozott a 3 éves terv kérdéseivel. Valójában azonban ez a két hónap a terv végleges kidolgozásának rendkívül intenzív szakasza volt; nagyrészt erre az időre esik a szociáldemokrata párt tervének elkészítése, majd a két munkáspárt tervének egyeztetése, s a többi koalíciós párt felé mint közös tárgyalási alap benyújtása. A szociáldemokrata párt sem helyezkedett eleve szembe a 3 éves terv gondolatával,2 9 noha természetesen a tervgazdaságot nem abban a formában kívánta megvalósítani, ahogy az a Szovjetunióban történt, s ha egyet is értett a tőke korlátozásának politikájával, még a baloldal előtt sem volt világos, hogy meddig kíván elmenni a tőke felszámolásának kérdésében. De az eredeti tervjavaslat mindezen kérdéseket formálisan fel sem vetette, így még a szociáldemokrata párt jobbszárnya is összeegyeztethetőnek tartotta elképzeléseivel egy tervjavaslat kidolgozását, mikor azt az MKP kezdeményezése már szükségessé tette. Természetesen a javaslatnak az angol Labour Party ideológiai alapjaival, a Keynes-féle elmélettel kellett egybeesnie. Elképzeléseik szerint a keynesizmus segítségével előre lehet látni a gazdasági fejlődés legdöntőbb problémáit, lehetővé válik a vásárló erő szabályozása, bizonyos hitelpolitikai és külkereskedelmi intézkedések révén. Emellett természetesen ellenőrizni kell a tőkét, nehogy a tervet kikerülő vagy attól eltérő célt szolgáljon.30 A terv előkészítése azonban rendkívül vontatottan haladt.3 1 A szociáldemokrata pártban csak igen homályos elképzelések voltak a tervkészítésről. Az első elaborátum a mezőgazdaság átállításának szükségleteiből kiindulva eljutott a nehézipar fejlesztésének gondolatához, de teljesen homályos formában. így felmerült, hogy Káldor Miklóst, az angol Labour Party ismert 28 Szabad Nép, 1947. jan. 19. 29 Csépány Dezső e kérdésben elfoglalt álláspontja felületes, s a dogmatikus korszak terméke. 30 Népszava, 1947. febr. 9. Káldor Miklós nyilatkozata a tervről. 31 P. I. Arch. 253/1. 176 d. SzDP Gazd. pol. 1947. jan. 8. A jobboldali szociáldemokraták szemrehányást is tettek amiatt, hogy a MKP megelőzte a SzDP-t a tervjavaslatokkal.
