Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
76 RÁNKI GYÖRGY nevű magyar közgazdászát hívják meg a terv előkészítésére.3 2 Káldor Budapestre érkezése után a szociáldemokrata párt gazdaságpolitikai osztálya ülést tartott. A január 8-án tartott megbeszélésen — melyre Juciik Józsefet is meghívták3 3 — hamarosan bebizonyosodott az addigi előkészületek teljes csődje. Káldor vette kezébe a tervet előkészítő bizottság3 4 irányítását — hangoztatva, hogy nem tart szükségesnek pártkonkurrenciát a kérdésben —, s a Gazdaságkutató Intézet apparátusára támaszkodva január végére elkészültek egy meglehetősen alapos, fő célkitűzéseiben az MKP javaslataival nem ellentétes tervvel, melyet a szociáldemokrata párt 35-ik kongresszusa alkalmával hoztak nyilvánosságra. A szociáldemokraták terve 3 év alatt 6,727 milliárd forint beruházással számolt, tehát mintegy fél milliárddal többel, mint az MKP javaslata. Valójában azonban hamarosan kiderült, hogy a szociáldemokrata párt terve a felújításokat is a beruházások közé sorolta, s így ténylegesen a netto tőke beruházást 5,1 milliárdra teszik.35 A szociáldemokraták elképzelése szerint a mezőgazdaságnak csak a háború előtti színvonal 86%-át kell elérnie a terv befejezése idején. A bányászat és kohászat termelésének viszont 63%-kal kellene az 1938-as színvonal fölött lennie (az MKP javaslata szerint csak 42%-kal). Az egész ipari termelés értékét — kisebb súlyt helyezve a nehéziparra — mindössze 8%-kai kívánták az 1938-as szint fölé emelni. Kisebb mértékű életszínvonalemelkedést irányoztak elő (1949-ben csak az 1938-as szint elérése), s hasonlóan kevesebbre becsülték a termelékenység — különösen a vas-, gép-, vegyészeti és az építőanyag-iparban — növekedését (1949:93,8) s ennek megfelelően több új munkaerő bevonására tettek javaslatot.36 Bár a tervnek a tulajdonviszonyok átalakításában betöltendő szerepét illetően is volt különbség az MKP és a szociáldemokrata párt terve között, ez az ellentét a tervadatokban, a külföldi kölcsön megítélésében mutatkozott. A szociáldemokrata javaslat abból indult ki, hogy a magyar export fedezi a nyersanyag valamint a fogyasztás céljait szolgáló készárubehozatalt, viszont a beruházás szükségleteit fedező gépek jórészét mintegy 1,972 millió forint értékben külföldi árukölcsön segítségével kívánták fedezni. Jelentős eltérés volt a két párt javaslata között a mezőgazdaságnak szánt beruházások kérdésében is. A szociáldemokrata párt, híven évtizedes gyakorlatához, most sem fordított gondot a parasztság szükségleteire, s a beruházások mintegy 28%-át kívánta csupán közvetlenül a mezőgazdaságnak juttatni, s olyan fontos kérdésekre, mint állattenyésztés, öntözés, semmiféle figyelmet nem fordítottak (utaltak ugyan a közvetett beruházások jelentőségére). 32 Káldor meghívásánál az a szempont merült fel, hogy evvel demonstratíve is ellensúlyozzák, hogy az MKP a Szovjetunióban élő Varga Jenő tanácsait veszi igénybe. Valójában azonban Varga a stabilizáció kidolgozásában, s nem annyira a hároméves terv előkészítésében segédkezett. 33 Judik József a Nemzeti Bank tekintélyes közgazdásza volt, aki Imréd y mellett a győri program kidolgozásában is részt vett. Teljesen polgári beállítottságú közgazdász, bár ebben az időben a SzDP tagja. Csépány Dezső ebben az értelemben tévesen szerepelteti őt mint a kisgazdapárt szószólóját. 34 A bizottságban Káldor Miklós mellett Vajda Imre, Kemény György (pénzügyi államtitkár), Faragó László (a PK elnöke) és Judik József vettek részt. Emellett mint politikai tagok Szakasits Árpád, Bán Antal és Schiffer Pál is. 35 George Kemény : Economic Planning in Hungary 1947—49. London. 1962. 26.1; 36 Lásd: A Szociáldemokrata Párt gazdasági terve. Kézirat gyanánt. Bpest. 1947. Valamint P. I. Arch. 253/1. 179. dosszié.
