Századok – 1963

Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725

KRÓNIKA 737 Rázsó Gyula (Budapest) a tematika gondosabb összeállítását igényelte. Legcélszerűbbnek az egy-egy korszakot vagy problémakört felölelő komplex előadássorozatot tartja. Szabó Ferenc (Budapest) az előadók foglalkoztatottságának helyes elosztását (ette szóvá. Szinkovich Márta (Pécs) a munkásakadémiák szervezéséről szólva szükségesnek tartja, hogy az üzemekkel történő tematikai szerződéskötésben ne csak a TIT apparátusa, hanem a szakosztály is rószt vegyen. A meginduló szakosztályi közlönyben a megyei szakosztályok számoljanak be tapasztalataikról. Kaposvári Gyula (Szolnok) felhívta a figyelmet a felszabadulásunk 20. évfordulójára és a termelőszövetkezetek történetének megírására kiírt pályázatokra. — Bejelentette, hogy a TIT Szolnok megyei szervezete elvállalja a szakosztályi közlöny egyik száma költségeinek fedezését. A vita során felvetődött kérdésekre Honfi József főtitkárhelyettes és Kovalcsik József válaszolt. A választmányi ülés, mely Mód Aladár zárszavával ért véget, az alábbi határozatot fogadta el: A Történelmi Szakosztályok Országos Választmányának 1963. május 21-i ülése az MSzMP VIII. kongresszusa határozatának szellemében, dolgozóink szocialista hazafiságra, proletár internacionalizmusra való nevelése hatékonyságának fokozása érdekében elsősorban a történelmi ismeretterjesztés színvonala emelését tartja feladatának. A történelmi szakosztályok 1963/64. évi előadásaikat elsősorban a legújabbkori egyetemes és magyar történelem olyan témáiból válasszák, melyek a világnézeti nevelés szempontjából különösen fontosak. A szakosztályok készüljenek fel hazánk felszabadulása 20. évfordulójának méltó megünneplésére, s fordítsanak nagyobb figyelmet népi demokratikus korszakunk történetének ismertetésére. Mivel e feladatok csak a szakosztályi élet színvonalának emelésével érhetők el, ezért 1. a szakosztályok az előadók továbbképzése érdekében emeljék az előadói konferenciák, klubesték, szerzői ankétok számát. Fordítsanak gondot arra, hogy a szakosztályok tagsága megismerkedjék történelemtudományunk újabb eredményeivel. 2. Hatékony lépéseket kell tenni az előadások színvonalának emelése terén: ezért a szakosztályok szervezzék meg az előadások ellenőrzését, s az ellenőrzés tapasztalatait vitassák meg az előadókkal. 3. A magasszínvonalú és rendszeres ismeretterjesztés legjobban bevált formái az akadémiák, melyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók konkrét tudásanyagot sajátítsanak el. A dolgozók általános műveltségének emelése és a fokozottabb világnézeti nevelés érdekében egyaránt szükségessé vált, hogy a szakosztályok elsőrendű feladatuknak tartsák a munkás- és tsz.-akadómiákon folytatott történelmi ismeretterjesztés színvonalának emelését. 4. Az előadások színvonalának emelése érdekében a szakosztályok öntevékenyen éljenek a rendelkezésre álló szemléltető lehetőségekkel: a filmek felhasználása mellett az irodalmi, művészeti szemléltetés lehetőségeivel is, működjenek együtt a honismereti szakkörökkel és a múzeumokkal. 6. A szakosztályok vegyék ki részüket a népi demokráciánk történetének, a termelőszövetkezeti mozgalom történetének feltárására kiírt pályázatok gondozásában. Érjük el, hogy minél több és jobb pályamunkát készítsenek. Szakosztályaink adjanak szakmai segítséget a pályázóknak. 6. Az Országos Választmány adjon ki szakosztályi közlönyt, melyet minden szakosztályi tagnak juttasson el. 7. A szakosztályok vegyék ki részüket fokozottabban az írásos ismeretterjesztés munkájából; 8. Az Országos Választmány vezetősége vizsgálja felül az elmaradt szakosztályok ós a budapesti szakosztály munkáját. 9. Az Országos Választmány vezetősége vizsgálja felül a munkásakadémiák tematikáját s a történelmi ismeretterjesztés komplex kiszélesítésének kérdését.